Pszichológus figyelemzavart állapított meg lassan 5 éves kisfiamnál, kérdésemre hogy kap e fejlesztést azt mondta, hogy nem nem kap, majd érik idővel, legfeljebb 8 évesen megy iskolába, valóban ez a megoldás?

Nem tudom most már az idejét annak a pszichológus tanulónak aki itt írt. Szeretnék től kérdezni, hogy ez már jel lehet, vagy még nem, nálunk ezek állnak fent.

A gyermek nem tud a feladatnál maradni, elkalandozik, legtöbbször nem tudja befejezni azt.Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel, vagy nem hallotta, mit mondtak neki.

(tudásával nincs gond, külföldön lakunk, első előttibe jár, mindenből jó, kivéve az odafigyelését, de ettől függetlenül jó az eredménye. Ez még csak az érettlenségét jelenti iskolára. Most volt szeptemberben 6 éves nem indíttattuk el elsőbe ezek miatt. De idén is hasonló a szitu.

A hiperaktivitás, és hogy bekiabál nincs nála.

Kicsit talán türelmetlenebb, de csak olyankor, ha nagyon tud valamit, vagy azt nem szereti, ha beleszólnak mikor épp ő beszél.

Bocsi, hogy ide írtam, írhattam volna privibe is, legközelebb.

Köszönöm, ha kapok választ !

Kedves Válaszadó (kérdező) !:)

(szeretem elmondani az elején, hogy a legjobb tudásom szerint próbálok meg tanácsot adni, de még a diplomámat nem kaptam kézhez, és az esetet sem láttam közvetlenül, válaszom mindössze irányadó jellegű)

Minden eset más és más (ezért jó ha közelebbről ismerjük a gyereket). Önmagában egy jel nem nagyon utal figyelemzavarra, a figyelemzavaros gyerekek többsége pedig rosszul vagy alul teljesít. Vannak gyermekek akiknek a jó teljesítményhez épp, hogy az kell, hogy közben mást is csináljon, másfele nézzen-gondolkodjon és közben azt az adott feladatot is jól eltudja végezni ami adott számára.

Olvasom, hogy néha beleakad, megunja a feladatot, nem folytatja tovább, ez utalHAT figyelemzavarra, de véleményem szerint nem súlyos, és ezt még nagyon jól lehet fejleszteni. Önöknek is ajánlok memóriajátékokat (kockák, kirakós, fekete péter, verstanulás, mondókák, LOGICO sorozat) mert ezek anélkül fejlesztik a memóriát, a figyelmet, hogy a gyermek azt észrevenné.

Önöknek gondolom pszichológus mondta, hogy a gyerek nem iskolaérett, végzett vele teszteket? hogy teljesített azokon a gyerek? Milyen a gyerek finom-motorikája? Szem-kéz koordinációja? Jó lenne ezeket tudni.

A leírtak alapján szerintem simán mehet iskolába a következő tanévben (de hangsúlyozom, mivel nem láttam a gyereket nem merek biztosat mondani). Esetleg vigyék el a gyereket egy pszichológushoz (nem óvodaihoz, egy másikhoz) és kérjék meg, hogy végezze el az iskola-érettséget mérő teszteket (azokat amiket (még) nem csinált a gyerek).

Minden jót kívánok:)(Ha van kérdés még esetleg, szívesen válaszolok)

Nagyon köszönöm válaszod ! Most meg nem írja a prividet azért nem írok oda (bocsi tegezlek ha nem baj, te is teheted 35 N )

Én beszéltem a tanárral igazgatóval és egy konzullal, és nem javasolták, hogy lássa a pszichológus. Nekem nagyon olyan szagú volt, hogy mivel okos, akadémiailag helyén van, nem javasolták, hogy maradjon, én és a férjem döntöttünk így miután az odafigyelése szint alattinak bizonyult a tanár által. Szeptemberi még 5 volt év elején, ezért tarthattuk vissza, itt nem lehet tovább húzni.

Sajnos épp a memória játékot, kirakókat, rajzolást puzzlet nem szereti. (ez jel, hogy ezeket nem is szereti ?)Megcsinálja, ha szépen megkérjük, jutalom ellenében, legózni legózik időnként kicsit a verstanulás itt nem olyan nagy szokás mint otthon, ezt majd mi itthon csináljuk vele. Nem akarnám, hogy el legyen hanyagolva az én félelmem, hogy mikor eljön a 3-4. osztály erősebb lesz az iskola, onnantól esetleg lecsúszik, mert nem tud jól figyelni. Most még olvasni próbálnak, betűznek, kis összeadás-kivonás. Ezek nem nehezek, itt má4 3-4 éves kortól tanulják a számokat, betűket. Matekot szereti ! Zenét szereti ! Zongorázni is tanul, bár ott is azt veszem észre, egyre kevésbé akarja követni a tanárt, inkább ő komponálna. De azt rendesen, nem csak ütögeti, csukott szemmel hallgatja beleélve.

Már annyi előnyét látom a visszatartásnak, hogy nyíltabb, nem oly zárkózott. De bulikban, ahol sokan vannak, ott még mindíg elhúzódik, vagy csak futkosnak, nincs az a leülünk autózni féle nyugis játék.

Azért írtam több félét ami eszembe jut, hátha kitudsz többet silabizálni belőlünk, de megpróbálok keresni egy csoportos felmérőt, mert egyénileg nagyon jól teljesít, csoportban más.

Köszönöm, ha újra reagálsz, ha látod a privimet oda is írhatsz ne itt zavarásszunk, bár lehet őket is érdekli. Ha privibe írsz, azért szólj légyszi ide, mert arra a címemre ritkán tévedek be.

Nagyon köszönöm eddigi válaszodat is !

Szia!

Ismét én. Véleményem szerint csak nem ártana kikérdezni egy fejlesztő-pedagógus-pszichológus véleményét! Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fiatok fogyatékos, nem normális, vagy ilyesmi (ezt csak azért hangsúlyozom, mert legtöbb anyuka ezzel támad, hogy az ő gyereke nem ilyen meg olyan). Vannak gyermekek akik fejlesztésre szorulnak ahhoz, hogy utána TELJESEN NORMÁLIS életvitelt tudjanak folytatni. Szerintem ha elviszitek egy ilyen szakpszichológushoz, aki akár prevencióval foglalkozik ő felméri a gyereket és foglalkozik vele párszor, és meglátjátok semmi baj nem lesz. A fiatoknál nincsen véleményem szerint súlyos probléma, egyáltalán nem ADHD tünetek ezek.

Ha nem szereti a memorit, kirakóst, ezeket, próbáljatok meg neki mesét olvasni, aztán ő mondja vissza, mi történt a mesében. Vagy vetítsetek neki mesét, azt mesélje vissza. vagy zongorázzatok le neki egy dallamot azt zongorázza vissza (azt írod szereti a zongorát). Azért a LOGICO sorozatot ha tudjátok én beszerezném, az is nagyon hasznos lenne. Játszodjatok vele pld. Tó-part játékot (ott szintén figyelni kell-gondolom tudod hogy kell játszani:)

Ilyen egyszerű kis kreatív dolgokkal Ti magatok is fejlesztheitek. Egyszerűen az olyan feladatok ami gondolkodást, figyelmet igényel mind-mind hasznosak. Szóláncozzatok, keressetek két kép között különbségeket. Ilyeneket érdemes játszani. Ezekből anélkül tanul, hogy észrevenné.

A jutalommal vigyázzatok! Írtad, hogy a gyerek már csak akkor legózik(vagy valami más játékra írtad?) ha jutalmazzátok...igen, mert külső motivációvá alakult a belső motivációja. (hogy megértsd mire gondolok: Volt egy kutatás a kilencvenes években, olvasásszerető, kedvelő gyerekeket pizzával kezdtek jutalmazni, ha elolvastak X oldalt a könyvből. Egy idő után már csak akkor voltak hajlandóak olvasni ha pizzát kaptak. tehát átalakult a motivációjuk...itt nem szabad elrontani, más téren sem pld. tanulás terén. A tanulás BELSŐ motiváció kell hogy legyen) Bocs a kitérőért:)

Szóval én mindenképp javaslom a pszichológust, mérje fel, esetleg végezzen el néhány prevenciós jellegű programot (amennyiben szükségesnek ítéli meg)

Ha jól értelmeztem akkor a gyerek még 6 éves. Gondold el itteni törvények szerint még 2 évet várhatna az iskolába menéssel, még nagyon picurka.

Ezek a tünetek simán lehetnek életkori sajátosságok is, de nem árt néhány tesztet elvégezni, már csak azért is hogy megnyugodjatok, megelőzzetek esetleges problémákat.

Bocsi, hogy szétszórt lett a beírásom, kicsit fáradt vagyok. Ha még eszembe jut valami jelentkezek!

Minden jót! (továbbra is kérdezz bátran ha valami olyan van)

Szia !

Ismét hálás vagyok ! Engem nagyon érdekel ez a téma, és egyáltalán nem fogom fel negatívan, én a gyerekem javát akarom szolgálni, ha kell neki segítség megadni. Itt a gondom, hogy nem vagyok biztos, személyisége ilyen, vagy kellene kis fejlesztés, vagy korral járó dolog.

Ami még most eszembejutott, hogy amit akar és akkor amikor akarja, akkor tuti megcsinál mindent. Tavaly adtak neki egy feladatot kb 1O kérdés ebből kettőt megcsinált 2O perc alatt. Itthon is így kezdődött, aztán leraktam, és később elővettem, akkor ár volt kedve, és 1 percen belül megcsinálta. Itt a gondom, hogy hagyjam a fontosabb dolgokat mecsinálni a maga ütemében, amikor kedve van (ezt veszélyesnek látom, mert így ő fog minket vezetni úgy érzem) viszont ilyenkor könyebben, nagyobb élvezettel, hamarabb megcsinálja ? Mikor kiad a tanár, vagy mi neki egy feladatot ő még szerintem sosem csinálta meg úgy, hogy elkezdte első szólásra, és befejezte. A ceruzából repülő lesz elég hamar, sokszor sokszor kell szólni, hogy folytassa, ezt nem tudjuk elérni nála. Még az evésnél is falatonként emlékeztetni kell, hogy egyen. Nem mindig, de sokszor.

Olvasni szoktunk, bár lehetne többet is bevallom, visszatudja mondani, bár a fogalmazása kicsit nehézkes még ilyen téren (kétnyelvűség közrejátszhat, de nem fogom arra ). Viszont felnőttekkel gyönyörűen beszél, főleg amit ő akar mondani, de válaszol is szépen. Kiskorában inkább a felnőttekkel beszélt, mint a gyerekekkel. Ha sokan vannak mintha megzavarodna. Tavalyi tanára is mondta a 2. heti szülőin, hogy mintha (nem tudom a helyes szót) ember fóbiája lenne. Összezavarodik, belekap szavakba, ha ott van a többiekkel, mintha túlbuzogna, de nem tiszta mit is akar, de örül. Tavaly még csendesebb volt, ez már javult, bár másik tanára van.

A zongorán tud figyelni többször észrevettük ő játsza a magáét és figyeli a tanár mit üt hozzá mikor mindketten játszottak. De az a gondom, hogy azt és akkor csinál szeret csinálni amikor és amit ő akar. Ez személyisége, vagy korral jár, vagy fejlesztést igényel ?

Jutalmat nem mindig kap, és épp ezt mondtam a férjemnek amit írtál, és próbál ő is nem mindig tárgyi jutalmat adni, hanem dicséretet,és ösztönző szöveged, bár utóbbi ekkora korban bár kell, nem tudom mennyire hatja meg őket. Sajnos magamból kiindulva nem mindenkiben van meg a motiváció. Lehet velem nem foglalkoztak ennyit mint amennyit én vele, nem gondolkoztak ilyesmin az én szüleim, nem emlékszek hogy valaha mondtak volna amit én már mondok a kicsinek. Hogy iskolában okosodik milyen büszke magára mikor elolvas valamit, és lehet pilóta vagy ami épp akar, de ahhoz iskolában oda kell figyelni stb. Ezeknek kellene ugye lenni hatással rájuk ? Hosszú távon.

Jajj még annyi kérdésem van, de az még későbbi téma, egyelőre ennyit szólnék még a témához. Próbálok tisztulni ebben.

Keresni fogok helyet ahol felmérik, bár szinte biztos vagyok benne mennie kell szept-ben elsőbe,de nem baj az, csak ha kell akkor kapjon megfelelő segítséget.

Köszi, hogy foglalkozol velünk :-)

ma már nem, de holnap válaszolok. most már gondolom inkább priviben, ne terheljük a kérdést, kezdünk elkanyarodni. segítek és utánaérdeklődök még esetleg tanáraimnál is, bár látatlanban nem szeretnek ők sem tanácsot adni, de azért egy próbát megér.

Természetes, hogy segítek, vagy megpróbálok. Nem tesz semmit:) Ha egy hangyányit segítek már az megéri. jó éjt, holnap:)