Hogy lehet leszoktatni egy gyereket az ujjszopásról?

Ha észreveszed kiszeded a szájából és rácsapsz a kezére.

Szoktasd le minél hamarabb mert tökreteszi a fogait, kifelé fognak állni mint a kapa éle...

Igen!

Mi másfél évesen szoktattuk le róla a fiamat, nagyon gyorsan ment.

Csak annyi, hogy mindig rászóltunk, hogy "vedd ki a kezed a szádból!" Esetleg kihúztuk, ha ő nem tette meg. Komolyan mondom, egy hét alatt leszokott róla.

Mi azért kezdtünk neki, mert akkor kezdett játszóterezni és mindig koszos volt a keze.

Első: gratulálok a remek nevelési módszeredhez. :(

Kérdező: szólj rá, és vedd ki a szájából.

én kis koromban a körmömet rágtam, a húgom ezt látta és próbált utánozni, de ő az ujját szopta

miután volt egy kis "ijedelmem" ami miatt félek a kakastól egyszerűen abba hagytam de a húgom ugye nem. Úgy szoktattuk le, hogy cumit adtunk neki mindig amikor láttuk az ujját szopja, és valamiért nem rajongott a cumiért és leszokott az ujj szopásról

Próbáld megfigyelni, milyen helyzetekben szopja az ujját (félelem, szorongás, fáradtság, meg akar vigasztalódni, elalvás előtt stb.). Próbáld a jellegzetes helyzetek számát csökkenteni, megváltoztatni (pl. úgy, hogy szeretgeted, öledbe veszed, megsimogatod, mesélsz neki) - de semmiképp sem agresszíven. Ha a kiváltó helyzetek száma csökken, szépen lassan elhagyja majd az ujjszopást... az agresszió (néhány tanácsban előfordul) sokkal maradandóbb károkat okoz, mint egy esetleges szabálytalan fogsor...

Az ujjszopás (ahogyan a nassolás később) visszaadja az édes anyatej, az édes édesanyai test közelségét, szeretetét, biztonságát, jóérzését... Hát nem ezt keressük (próbáljuk visszaállítani) halálunkig?!

Nagyon nem mindegy, mekkora gyereket.

Ha iskolás korú, és nappal, társaságban is hosszasan szopja az ujját, ez pszichés tünetnek számít, és pszichológushoz kell fordulni. Ha egyszerű tiltással szoktatod le, jó eséllyel tünetváltás történik, ujjszopás helyett dadogás, hajtépkedés, tikkelés vagy bármi más kezdődik.

Ha a gyerek kicsi, és mondjuk elalváshoz szopja az ujját, én nem izgatnám magam, örülnék, hogy talált valamit, amivel megnyugtatja saját magát, és egyedül elalszik. Napközben jó esetben aktív, tevékenykedik, úgysem tudja tartósan az ujját szopni. Tévénézés közben persze tudná, de egy ilyen kicsi úgyis jobb, ha nem néz tévét.

A fogaknak lehet hogy rossz az ujjszopás, de az időtartam is számít, hiszen a kivehető fogszabályzót is napi sok órában kell használni, csak akkor működik.

Előző vagyok.

Azt elfelejtettem leírni, hogy én mindig csak alváshoz cumiztam az ujjam. Nappal unalmamban még véletlenül sem.

Én anyuka vagyok, és engem nem tudtak leszoktatni, és én sem magamat. Most a kisfiunk csinálja, és én úgy próbálom leszoktatni, hogy a kis cuccát, amivel együtt csinálja, nappal elvesszük, és csak estére kapja vissza. Így nem is szopizik. Ha csak az ujja elég, az nehezsebb eset, mint én is. A fogaimmal semmi gond, és a többiekkel sem, akik egyre nagyobb számban vallják be, hogy szopiznak, felnőttek. Láttam én már nem szopis gyereket, felnőttet, akinek előreállt a foga.

Egy idő után az ember ezt szégyelli, és felméri, hogy mások előtt nem csinálja. Nappal nem csinálja, mert el van foglalva, így estére marad csak. Az pedig nem olyan vészes szerintem. Ha elkezditek látni a fogán a változást, gondojátok emiatt, akkor lehet mondani már neki, hogy elcsúnyítja a fogát stb. Egyébként egy nyugtató folyamat, amit rengeteg felnőtt is csinál, csak senki nem tudja, mert nem rakjuk ki.