Anya-apa ellentét a gyereknevelésben?

Beszéljétek meg az elvárásokat a gyermekkel ill. egymással szemben. Nálunk is van ebből gond, de én inkább irányító vagyok ebben. Én még azt sem engedem a férjemnek, hogy kiabáljon a gyerekkel. Én vagyok vele többet, majd én kiabálok ha kell vagy odacsapok ha kell. Ő kevesebbet van vele, csak játszanak, és tanítgassa.

Szóval beszéljétek meg, nagyjából kinek mi a feladata, ki mire tanítja a gyereket.

Tudod mit? Megy du 17 -kor a viasat-on egy műsor, talán segíthet nektek is.

Előszőr magatokat kell rendbehozni, akkor a gyerek magáról alakul. Jó házasság?? Kiábrándultan, unottan?? hmmm

Az én férjem szerelmes a lányába, rengeteget foglalkozik vele. Ezzel nekem is segít, mert szeret. Van mit helyrehozni.

Jajajajajjjj!!! Hát tessék beszélni azzal a pasival! Mi az, hogy nem tűri el, hogy sírjon a gyerek? Hát ez talán zavarja őt? :O Világosítsd fel légy szíves, hogy bizony a gyereknek nem csak abban a "szakaszában" kell örülni, míg meggyártjuk, hanem azzal bizony problémák is vannak! (és még mennyi lesz, míg felnő, ajjaj, nem akarlak elkeseríteni, de ez az igazság) Komolyan le kellene ülnöd a férjeddel beszélni, mondd meg neki, hogy foglalkozzon többet azzal a gyerekkel és ne csak annyi legyen, hogy majd jól elkényezteti, mert a pasik általában csak ahhoz értenek, de kínlódni majd neked kell vele! :S Elvégre nem szeplőtelen fogantatásban volt részed, hanem ő is ott volt, amikor megfogant a gyermeketek, így a felelősség is KÖZÖS!

Nem kell neki mindent megadni egyébként, ha sír, hát hadd sírjon, majd megunja! Engem is így neveltek és később hálás lettem, hogy megtanítottak alkalmazkodni az élet dolgaihoz! :)