Mit csináljak / hova menjek ha egyszerűen képtelen vagyok normálisan meglenni a kétéves kislányommal?

szemléletváltás kell, kezeld kicsit lazábban, ő még egy pici gyerek, soha nem szándékosan teszi a rosszaságot, nem tudja még a frusztrációt, az indulatait kezelni, minden ekkora gyerek hisztizik, dackorszak, stb,

ha átmegy szörnyetegbe ne foglalkozz vele, vagy próbáld meg humorral kezelni, ne vedd át a hangulatát, és ne tekintélyelvűen kezeld a hisztit, hanem figyelemeltereléssel, játékkal, humorral

ne tilts mindent, mert ha állandóan tiltásba, akadályba ütközik, még zizibb lesz, ő gyerek, mindent ki kell próbálnia, fel kell fedeznie, a kanapén lehet a legjobban ugrálni, nem csinálhatja azt amit a felnőttek, mert gyerek :)

nagyon jól tudom hogy ez nem olyan könnyű mindig, de nálunk ez bevált

kicsit le kell menni gyerekbe néha, úgy könnyebb :)

http://www.youtube.com/watch?v=Vb3HCoMbU3Q

http://www.youtube.com/watch?v=e00v8zsUnEc

http://www.youtube.com/watch?v=EPwO13Dsbjs

igen sok kérdést tettem fel anno itt, amikor ennyi idős volt a kislányom...úgy éreztem megőrülök a napi hisztikben. most ha visszagondolok, úgy gondolok vissza, hogy 2 évesen milyen jól meg lehetett beszélni vele dolgokat. haha. nem is értem... :)

most jhéten vasárnap lesz 4 éves, és bátran mondhatom, hogy kevés nála jobban fegyelmezhető , együttműködőbb gyereket ismerek. hogy értem el?

az nekem fura hogy azt írod, nem tudod mi baja ha hisztizik. valami tuti kiváltja. neked ismerned kell a gyereked, ahhoz, hogy hatékonyan tudd fegyelmezni, nevelni. minden gyerekhez van kulcs, és szerintem legjobban a szülő ismeri a gyerekét, ideális esetben persze. néha meg egyszerűen nincs ok, hanem dackorszak kőkeményen. ott meg nicns mit gondolkodni. legyenek határok, szabályok, amit MINDIG betartasz. ne legyél túl merev dolgokban, amit tudsz engedj meg vagy prbál alternatívát adni, de amit muszáj azt muszáj és nincs apelláta és hosszas huzavona. ezek együtt elérik majd, hogy szépen a kicsid rájön, mi merre hány méter. és ha mindezt úgy teszed, hogy mindig megbeszéled vele a dolgokat, hiszti után tisztázzátok, mi nem volt rendben, és megtanítod az empátiára, felhívod a figyelmét dolgokra akkor még hatékyonabb lesz a dolog. pl. ne üvölts már mert most már a fenekedre csapok helyett sokkal hatékonyabb, hogy nem tetszik ez a hangoskodás, most kimegyek, majd szólj ha abbahagytad sokkal hatásosabb. ebben benne van egyrészt hogy ha szociálisan nem kívánatos magatartást tanúsít, akkor elutasítod, mint ahogy később a társadalom is elutasítja az ilyet, és az is, hogy azt fejezed ki, hogy ez rád milyen hatással van, nem azt sulykolo,d hogy ő most emiatt milyen rossz gyerek. hiszen a hiszti élettani dolog, nem lehet elkerülni.

ja és sok esetben segít, hogy ha egy nemszeretem dolgot előre sokszor elmondazs, pl hazaindulás valahonnan, negyed órával előtte szólni, hogy nemsoká indulunk, majd pár percmúlva megint stb. vagy boltba menés előtt megbeszélni, hogy ide megyünk, ez és ez a szabály, pl. nem szaladunk el, nem veszünk meg mindetn amit szeretnénk, egy dolog választhat stb. a gyereknek is jó, ha tudja, mire számítson, mit engedhet meg magának, mikor számíthat tiltásra. és fontos, hogy mindig betartsd a szavad, ha kilátásba helyezel vmit, pl ha nem hagyod abba, akkor azonnal indulunk haza, nem szólok többször, akkor az legyen is úgy ha folytatja a parádét.

ha meg jó, agyondicsérni. és persze sok sok humorral mindezt.

mindez nem egy egyszerű folyamat, és az anya részéről nagy odafigyelést és türelmet kíván, de hosszú távon megéri!

4 éves kislány és 15 hónapos kisfiú anyukája

5-ös és 8as válaszoló válaszai nagyon jók!

ez 1. Muszáj nagyon nyugodtnak lenni a legnagyobb hiszti közepén is (magne b6, gyógynövényes nyugtatóÖ, mert ha érzi, h idegesek vagyunk, kész, még jobban csinálja

2. minden egyes hiszti után el kell beszélgetni vele, h ez most miért nem jó dolog? Illetve ordítani semmiképp nem jó egy kisgyerekkel, ellentétes hatást ér el vele az ember, egy idő után visszaordít :S