Mi a véleményetek erről az esetről? Szerintetek ebben a korban ez még kis ártalmatlan dolog, vagy most kéne sürgősen elejét venni ennek a viselkedésnek?
6 éves fiú megharagudott a nagymamájára. Ezért meglökte két kézzel, aminek következtében a nagymama elesett. A nagymama még elég fiatal és jó kondiban van, szerencsére, valószínűleg sima terepen nem esett volna el, de mindez pechükre csúszós, sáros emelkedőn történt az erdőben. És mi van, ha idősebb/betegebb a nagyi?
Szerintem az anya reakciója megint az volt, hogy megsimogatta a kis lelkét a fiúnak, és elbagatelizálták a dolgot. "Igen, kisfiam, igazad volt, hogy haragudtál, és biztos csak véletlenül lökted el, nem akartad, hogy elessen." Én tévedek, hogy egy hatéves már kell, hogy valamennyire előre lássa a tettei következményét? És, hogy nem lökdösődünk pl. szakadék közelében? Meg nem emel kezet arra, aki őrá sosem emelne? Szerintem baj, hogy még mindig kisbabának kezelik. Nem vagyok a verés híve, de azért egy hatéves gyerek már elég nagy, hogy megértse, mi a probléma.
Tévedek?
válasza:Lehet, hogy félreérthetően írtam.
Szóval, nem verném meg, ha az én gyerekem lenne, de beszélnék a fejével. Nem aláznám meg, nem bélyegezném meg, de szerintem emellett nem szabad elmenni, mintha semmi se történt volna.
válasza: válasza:Ennek a viselkedésnek bármikor, bármilyen korban sürgősen elejét kell venni.
Pusztán annyi a különbség, hogy egy 2 évesnek még megpróbálom szépen elmagyarázni miért nem helyes amit tesz és miért nem szabad. De egy hatévesnek, aki maholnap iskolába megy, már tisztában kell lennie az ilyesmivel.
Viszont ez egyértelműen a szülő hibája, hogy ilyen a gyerek.
válasza: válasza:"Szerintem az anya reakciója megint az volt,"
Szerinted, vagy ez volt a reakció?!
válasza:Mind az anya, mind a nagyi hibáztak. Az agressziót semmilyen formában nem szabad hagyni egy 6 éves gyereknek. Indulatai lehetnek, lehet mérges, de ezt meg kell tanítani kezelni. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon sok konfliktusa lesz az iskolában, kialakul a magatartászavar, majd az ezt követő másodlagos mentális problémák.
Egy jó szülő úgy szeret, hogy közben korlátokat is állít. A korlát kapaszkodó is egyben.
válasza:"Ott voltam amikor történt. Csak amikor megint kezdték, hogy...igen, nem akartad, hogy elessen..., akkor inkább tovább sétáltam. "
Bocs, nem téged akarlak kritizálni, mert tudom, hogy nem ez a kérdés lényege, de fogalmad sincs, hogy mi történt.
Az én gyerekim nem csinálnak ilyet, de ha mégis ezt tenné valamelyik, akkor nyilván elmondnám neki, hogy ez butaság volt, nem bántunk másokat stb, de a mondataim között biztosan szerepelne az is, hogy "igen, tudom, hogy nem akartad, hogy elessen, de..."
Szóval azok alapján, ami eljutott hozzád szerintem nagyon felszínes ítélkezés ez a másik felett.
Köszönöm a hozzászólásokat!
Utolsónak: lehet, hogy ezúttal tovább sétáltam, és nem hallottam az egész nevelést, de mint írtam, nem egy idegen szemlélő vagyok, hanem családtag. Ismerem már, hogy mik szoktak elhangozni. Ez nem előítélet. Azt ugyan mondják, hogy "ezt nem szabad csinálni", de ez kevés. Ez elegendő egy két-három évesnél, de nem egy hatéves esetében. Határozottan ki kellene jelenteni, hogy így nem lehet viselkedni, ugyanakkor megtanítani, hogy a konfliktusait miként kezelje. Nagyon sok minden rájuk van hagyva, erre a kisfiúra és a testvérére is. Mindig mentegetik őket, csak azt nem tudom, mi a fenétől. Önmaguktól?! Nem nagyon vannak korlátok, pedig kellenének. Ez a kisfiú elég agresszív. Főleg a kisebb rokon lányokkal. Nemcsak szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!