Jól léptem fel ebben az esetben?

Szerintem kislányod ebben a helyzetben azt értette meg a helyzetből, hogy cserbenhagytad Őt, és, hogy Te, a szülője, akiben bízott, Te kényszerítetted ebbe a megalázó helyzetbe.

E miatt volt maga alatt, nem önmagában a bevizelés miatt szégyenkezett.

Persze Neked nem ez volt a szándékod, de ezt Ő, az Ő korában, valószínűleg így értette.

Próbálj Vele beszélni. Később, ha kicsit megnyugodott, próbáljátok meg gyakorolni a farmer ki-be gombolását, külön,amikor nem "élesben" megy.

belegondolva a kislány helyzetébe,hát nem lehetett kellemes. DE! mi van,ha ugyan ez az iskolában történik és épp nincs senki a mosdóban? ott milyen ciki lett volna,ha bepisil? hogy megy ki pisis nadrágban a mosdóból,hogy folytatja a napot,hogy ül be az órákra?

sztem ez egy kemény,de jó lecke volt. én nem gondolnék messzemenőkig arra,h. ezzel most egy életre megnyomorítottad,vagy ezentúl be fog pisilni. azért a gyerek nincs cukorból. az biztos,h. amint lehet,leülnék megbeszélni vele. elmondani neki az én oldalamat,h. miért nem segítettem. 8 éves,biztosan megérti. elmondanám neki,h. szigorú leckének szántam,h. ez ne az iskolában forduljon elő,ahol halálra cikizték volna ezzel 8 éven keresztül,h. egyszer meg kell tanulni,mert lehet még most nem ciki,de 3.ban már lehet kinevetik,ha megkér erre valamit,stb. sztem nem kell aggódnod,nem lesz ennek lelki következménye,pláne,ha megbeszéled vele miért tetted.

Azért rosszkedvű, mert megszégyenítve, megalázva érzi magát. Tudom, hogy jót akartál, de a dolog jelentősége, mármint a gombolkozásé nincsen arányban azzal az eszközzel, amit választottál, hogy elérd a célt. Tudom, hogy nem ezt akartad és már bánod, hogy sajnos így alakult. Megbeszélném ezt vele, hogy mit akartál elérni, hogy meg akartad előzni, hogy esetleg az iskolában forduljon ilyen elő, és hogy sajnálod, hogy ez lett a vége, és hogy nem kell szégyenkeznie, mert nemcsak az ő hibája, hogy nagyon szereted és hogy megkéred, legyen szíves megtanulni kigombolni a nadrágját, mert ezek a dolgok téged is bántanak, nemcsak őt.

Ha egyébként olyan kis kezes bárány, ahogy leírod, akkor hogy lehet egyébként, hogy nem tudod rávenni, hogy tanuljon meg gombolkozni?

Ne haragudj, de nem értelek. És ezért se haragudj, de te normális vagy?

Annyi más útja van a "probléma" megoldásának. Nem is szigorúságnak nevezném, amit tettél, hanem érzéketlenségnek. Egy ilyen szituációban ennyire megalázni azért, hogy "tanuljon" belőle..hát durva. Nem akarja tudni kigombolni a nadrágot, akkor ok, rajtahagynám, de nem akkor amikor pisilnie kell. Neki nem volt ciki megkérni a suliban a tanárait meg az osztálytársait, erre te otthon bepisilteted?! Számomra az egész gondolatmeneted logikátlan. Aztán még ráadásul kimosattad vele a naciját.. még jó, hogy nem nyomtad bele az orrát!

Magyarázhatod magadnak, hogy miért tetted ezt jól, meg hogy inkább otthon történjen ilyen, de ez nagyon helytelen volt. Szerintem ehelyett hagyni kellett volna, hogy ha úgy alakul, pisiljen be emiatt az iskolában és úgy vegye rá magát a gombolkozásra. De hogy az anyja így tanítsa az "életre"! Nem érezte volna magát durvábban megszégyenülve a suliban.

És komolyan! Te tanulásnak/nevelésnek hívod az esetet, de a a végén elárulod, nagyon is jól tudod, hogy te őt megszégyenítetted! Szülőként ez ocsmány dolog.

Velem lassan 20 éve esett meg pontosan ugyanez. Én minden gombbal megbírkóztam csak farmerrel nem. Egész általánosig, amikor még alsó tagozatban hirtelen döntöttek úgy, hogy leszoktatnak erről. Odáig mindig, ha megkértem valakit, zokszó nélkül segítettek, akár iskolában, akár otthon és gyakoroltam, hogy kell kigombolni, de nem ment. A pisit-kakit meg én is így oldottam meg (farmer letolása). Kb annyi idős lehettem, mint a lányod, amikor a fiatalabbik nagyobb tesóm vitt haza. Ugyanaz az sztori, csak a kissebbik nagyobb tesóm volt ott, kértem, hogy segítsen kigombolni és legnagyobb meglepetésemre nemmel válaszolt, pedig addig mindig segítettek és már könyörögtem, úgy kellett pisilnem, de szintén mondta, hogy pisiljek be. Ugyanúgy segíteni akart csak őt annyira nem izgatta a letargiám. Sőt még le is teremtett. Sőt azt is mondta, elmondja az iskolában a tanáraimnak.

Utána folyton rettegtem, mert eszembe jutott, hiába vagyok nagylány, bármikor bepisilhetek. Emellett nagyon rossz volt belegondolni, hogy egy ilyen apróság miatt kellett bepisilnem, pedig akkor már nagylány voltam és ez rémciki volt az iskolában. Pont előtte pár nappal mesélte egy osztálytársnőm, hogy ő egy éve bepisilt otthon és témcikunek éreztem 6-7 évesen erre velem nefesik, idősebben.

Egy barátnőmnek elmeséltem 11 évesen, lebénázott. Mindig, ha eszembe jutott a sírhatnék fogott el, kreténnek éreztem mag, hogy ilyen béna és szerencsétlen voltam és bár megértettem, miért tette, túl keménynek tartottam, hogy egyik pillanatban segítettek, következőben nem és pont akkor, amikor már boruasztóan kellett, ha pl egy átöltözésnél tették volna is tanultam volna belőle...

Pazichológus kellett hozzá, hogy túltegyem magam rajta.

Hát lehet szidni a kérdezőt, de szerintem ő el sem tudta képzelni, hogy halál komolyan képes és bepisil a 8 éves gyerek, ahelyett, hogy kigombolná. Ezt én sem tudom egyszerűen felfogni, hogy halál komolyan képtelen rá. Nekem az a véleményem, hogy akármilyen szar is volt ez neki, legalább rá van kényszerítve, hogy végre önállóan megtanuljon gombolkozni. Halál komolyan 8 éves és az osztálytársai csinálják neki? Akkor neki is tudni kéne. Aki írta, hogy bármikor előállhatott volna egy ilyen helyzet, annak igaza van. És az sokkal rosszabb lett volna, most legalább otthon történt és csak ti ketten tudjátok.

Szerintem ez legalább jó lesz arra, hogy végre összeszedje magát és megtanulja kigombolni azt a nyomorult nadrágot. Amit már rég tudnia kéne.

Mondd el neki, hogy miért csináltad. Hogy aggódsz, kellemetlenségei lehetnek, ha nem változtattok a helyzeten, hogy azt remélted, mégis sikerül nekia gombolás és túl lesztek a problémán. És sajnálod, hogy rosszul sült el.

Aztán tegyétek félre ezt a farmert, és járjon gumis derekú nadrágban, amíg meg nem tanul gombolni. Ez épp elég motivációs erő, a lányok általában szeretnek csinosak lenni, a többiekhez hasonló ruhákban járni.

A megszégyenítés nagyon rossz ötlet volt, még így is, hogy csak négyszemközt történt. Főleg egy ilyen csendes, szorongó gyereknél. Szerinted magától nem gondolt rá, hogy ilyen baj történhet vele? Hiszen már tapasztalta, hogy nem tud elmenni az iskolában WC-re...

Nagyon nem. Ha hülyeségre adsz utasítást a gyereknek, és ő megcsinálja, miért őt bünteted? Itt neked kellene szégyent érezned, ha valakinek kell. Érezd is.

Magyarázd el neki, hogy csak jót akartál, de ilyen többé nem lesz, megtanuljátok együtt... és vidd el valahová, állatkert, vidámpark, meki, ahová járni szeret. És tényleg tanuljátok meg együtt.

Ezzel csinálod a legkisebb bajt, de mondjuk a gyerekben így is ottmarad, hogy "anya egy barom."