Kedves szülők, van még valaki itt rajtam kívül, akinek "hyper érzékeny" a gyereke?

Nem,persze nem kell elutasìtanod,csak stílust vàltani vele. Ne a megnyugtatàsàra és problémàinak a megoldàsàra koncentràlj és alternatìvàkat adj. Csak hallgasd meg. Próbàld arra ràvezetni hogy mi lenne a helyes lépés egy egy helyzetben,de NE TE MOND Ki! Ez fontos,mivel a lànyod( hogy tanulàsi nehézségei is vannak) " sérült"( a szónak abban az értelmében,hogy az agyi funkciói nem megfelelően működnek) ìgy egy tàrsas szituàcióban nem képes feltalàlni magàt,mert 1, nem érti a helyzetet,testbeszédet 2, nem kreatìv,nem tud jól reagàlni 3, 1-2 pont okàn előforduló sikertelenség miatt szorong,fél.

Hogy el tudd képzelni mit érezhet: kapcsold be a tv-t egy idegen műsorra amit nem ismersz pl vmi nem magyar szappanoperàra( hogy ne csalhass:) ) vedd le a hangot. Mennyire fogod érteni ami történik? Semennyire vagy minimàlisan,mert jobb esetben beindul a fantàziàd és az agyad kitölti a "rést".

A nevtanban meg ragaszkodni kell a panasz kivizsgàlàsàhoz,mert különben rutinból csinàljàk,mert túl vannak terhelve. Ha màr jàr fejlesztésre akkor a fejlesztőpedagógussal is megérne egy misét a dolog,mert ha csak mindenki a sajàt kis területét nézi akkor nem làtja a teljes képet,itt pedig komplex fejlesztés kellene mert hosszútàvon az a megoldàs,nem részeket feljavìtani.

[link]

Tudom őket javasolni,kedvesek nagyon.vagy a Vadaskert iskolàt/alapìtvànyt ott pl hiperaktív/ adhd-s gyerekek vannak főleg.

Nem kell megijedni attól hogy ők speckó autistàkkal foglalkoznak,mert értenek hozzà és legalàbb 100%-ban meg tudjàk mondani,hogy akàrmilyen enyhe fokban érint e titeket. Ha nem akkor meg adnak véleményt,hogy ők mit làtnak problémànak.

Örülök,ha tudtam vmit segìteni.

Amúgy nem ràd akarom tukmàlni az autista dolgot,hiszen egy pöttyet bonyolultabb dolog ez,mint pàr àltalad leìrt tünetből diagnózist mondani. De ott tudom hogy jó szakemberek vannak és speciàlis pszichológusok/pszichiàterek, akik ha nem konkrétan a szocfóbiàkkal foglalkoznak,de az autista elidegenedésben van tapasztalatuk,ami nektek nagyon hasznos mindenképpen,ha ez a baj,ha nem.

Örülök,ha tudtam vmit segìteni.

Amúgy nem ràd akarom tukmàlni az autista dolgot,hiszen egy pöttyet bonyolultabb dolog ez,mint pàr àltalad leìrt tünetből diagnózist mondani. De ott tudom hogy jó szakemberek vannak és speciàlis pszichológusok/pszichiàterek, akik ha nem konkrétan a szocfóbiàkkal foglalkoznak,de az autista elidegenedésben van tapasztalatuk,ami nektek nagyon hasznos mindenképpen,ha ez a baj,ha nem.

Én is azt javaslom, hogy autizmusra vizsgáltasd ki, mert lehet akár Aspergeres is, de valóban nehéz diagnosztizálni. Szakemberek kellenek hozzá és alapos vizsgálatok, pár info alapján laikus kevés hozzá.

Ha negatív az eredmény, akkor ami még eszembe jutott: felnőttek részére létezik ún. "coach", ami hasonló a pszichológushoz, de inkább gyakorlatias módon közelíti a problémákat. Fogalmam sincs, hogy gyerekek részére létezik-e ilyen, de valami hasonlónak kellene lennie.

A felnőtt coach szociális problémák, vagy életvezetési gondok esetén tud szituációs gyakorlatokkal segíteni.

A pedagógiája biztos, hogy más gyerekkel, de drámapedagógiai vagy hasonló eszközöknek náluk is létezniük kell. Akár úgy is, hogy 2-3 gyereket összeengednek, kisebb konfliktust generálnak, majd átbeszélik, hogy ilyenkor mi a helyes reakció és ezt gyakoroltatják. Tehát egy valódinak tűnő szituációban többször próbálkozhat és tudatosan megtanulhatja a kezelésüket - ha ösztönből nem megy. Az biztos, hogy nem két napos folyamat, de ha jó szakembert sikerül találni (és nem egyéb, idegrendszeri zavar van a háttérben, amihez más jellegű szakember kell), akkor sikeres lesz az "edzés".

A fenti dolgot úgy képzeld el, ha kicsit sarkított is az analógia, mint egy önvédelmi oktatást. Ott barátságosan megtámadnak egy műkéssel kétszázszor. Ha hibázol, akkor megmutatják, hogy hogyan kell jól reagálni. Idővel annyira reakciószintre építik be a mozdulatokat, hogy egy valós támadásnál is megfelelően tud reagálni az ember, ahol nem mosolyognak és nem szólnak előre, hogy "na, akkor most jövök a késnek látszó fakanállal".