Van egy 2.5 éves kisfiam 1 hónapja kb elkezdett örömében izgalmában repkedni a kezeivel és ugrál közben néha tátog is nagyon félek hogy autizmus lehet a háttérben?

Nálunk pont mint a 9.válszolónál. Utólag visszagondolva voltak tünetek 3évesen de csak a lábujjhegyen járás volt benne az "internetes irodalomban". Szemkontaktus,mosolygás,bújás,beszéd,játszás,pápá,mutogatás (amik alapján a szülők diagnosztizálnak)mind pipa volt. Na,utána kezdtek előjönni a típusos eltérések...

11# Nálunk a jelek utólag visszagondolva: nem szerette a mózes babakocsit,csak azt amiből kilátott(más babánál is van ilyen),nem érdekelték a formák,állatok,színek,nem figyelt ha magyaráztunk neki valamit(vagyis úgy csinált mint aki hallgatja,de a szemén látszott,hogy nincs ott agyban),kimaradt a "miért van ez az korszak" pontosabban késett és a kérdései nagyon furik voltak,olyanok amiken a neurotipikus emberek soha nem gondolkoznak el(pl miért nem esik le az árnyék a falról,hogy "szalad a ház",hogy "esz meg minket a kosz", hogy "jön a hideg", "ma már holnap van"-na ezen a ponton már gyanus volt...A gyerekekkel játszott,de ha jobban megnéztük az nem aktív részvétel volt,csak ment utánuk és csinálta amit ők,fantázia nulla,nem érdekelték a mesék,most is csak olyat néz amiben emberek szerepelnek,mert szerinte butaság a macira,nyúlra,egérre ruhát adni mert az állatok nem hordanak ruhát,nem beszélnek,és nem alszanak ágyban (egyébként igaza van),sokszor kérdezte(ami egyértelműen látszott),hogy most én(anya) mérges vagyok,szomorú vagy boldog és miért vagyok mérges,boldog vagy szomorú az adott pillanatban,de volt/van olyan,hogy saját érzését sem tudja mi és tőlünk kérdezi,hogy most ezt miért csinálta,vagy más mit miért csinált (mostanában-6 éves-már olyat is kérdez,hogy mit kellett volna csinálnia egy adott szituációban), érdekes dolgokat választott kedvenc játéknak(pl locsolókannát, tictaccos dobozt,macisajtos dobozt),ezeket vittük magunkkal,fura nevet adott nekik,de a ragaszkodás nem volt beteges(ha otthon maradt az sem volt gond). Hírtelen ennyi jutott eszembe,négy évesen kezdődött a hangok iránti túlérzékenység. Mivel ő magasan funkcionáló autista,jól beszél(bár a beszédértésében soha nem lehetünk biztosak...),sem a szobatisztasággal sem az evéssel nem volt gondunk és látványos dührohamok sem voltak 4éves koráig (rituálék sem) sokáig nem is gondoltak rá. Igazából ahogy nyílt az értelme és egyre több mindent nem értett maga körül,úgy jöttek elő a típusos eltérések,és egyre markánsabbá vált,ha most nagyon nem ért valamit és fusztrálva érzi magát már be tud gurulni,előjöttek a rituálék is(apró dolgok,de minden nap meg kell lennie). Napi teendők sorrendjével vagy változásával pl nincs gondja. De minden autista más.