2,5 évesen szobatisztaság?

Fiam 2,5 évesen, lányom 1év 8hónaposan lett szobatiszta. Mind a 2 pár nap alatt.

Nyáron levettem a pelust és ennyi.

Fiam pl az első nap 14x pisilt be. Levettem, kimostam, ennyi. Második nap már csak 5pisic kisgatya volt, 3.nap 1, ás 4.naptól semmi.

Lányomnál nem számoltam, de hasonlóan ment.

Hozzáteszem, ez csak a nappal.

Fiamnak még fél évig, 3éves koráig kellett az esti pelus. Lányomnak meg még most 2,5 évesen kell.

Ezt a várjuk meg míg megérik dolgot meg sosem fogom megérteni. A "mi időnkben" mindenkit leszoktattak 1-2évesen. Mégi mi bajunk lett? Senkit nem ismerek, akiben mély nyomot hagyott.

Viszont számomra gáz, mikor megyek a 2,5 éves lányomért az oviba, és ott az öltözőben cseréli anyuka a 20kg-s 5éves gyerekről a pelust....

Ejjel a 4 eves4 honaposom meg bepisil :( pelusban alszik,nappal 3 ev 3 honap kellett.

Pelus kommunalis hulladek, nem veszelyes hulladek. Ez csak duma, mert nem akarnak pelusozni az oviban :))

Szerintem az, hogy megmutatod a bilit, elmagyarázod és felajánlod neki a lehetőséget, az nem stresszeltetés. Különben honnan tudja, hogy kell ezt csinálni? Az én szótáramban a büntetés, szidás, nyomasztás és hasonlók a stresszeltetés.

Nálunk a családban az unokaöcs- és húgok között eléggé kitolódott a szobatisztaság (3,5-4,5 éves kor között), a testvéreimnél és nálam ez még 2 éves korunk körül jött el, állítólag büntetés, szidás... nélkül. Ezért én úgy voltam, meghallgatom, hogy csinálta anyukám, aztán vagy megfogadom vagy nem. A fiunk majdnem másfél éves volt nyáron, egy szál pólóban, nadrág nélkül a kertben, ha pisilt, mondtam neki, hogy pisi, egy idő után ő is mondta. Aztán volt, hogy már pisilés előtt mondta. Közben a bilivel is összeismertettük, mondtuk neki, hogy ráülhet (általában akkor, amikor volt rá esély, hogy pisiljen, mondjuk ébredés után), mondtuk, hogy a pisit és a kakit szereti a bili. Ha sikerült neki, nagy dicséret. Télen költöztünk, pelenkakiütése lett, egyre csúnyább, bőrgyógyász, gyógykencék, hiába. Végül már fájt neki, nem tudott rendesen aludni. A 2. születésnapja előtt 1 héttel úgy döntöttünk, hogy otthon nappalra levesszük a pelenkát. Elmagyaráztuk neki, hogy azért tesszük, hogy begyógyuljon a popsija, viszont szólnia kell pisi előtt, különben olyan lesz a ruhája. Egy hétig sok baleset volt, utána elég gyorsan javult a helyzet, bepisilés és kiütés szempontjából is. 2 év 3 hónapos volt, amikor már buszozáshoz sem adtunk rá pelenkát, mert a biztonság kedvéért egy jó darabig olyankor még kapott. Lehet, hogy kényelmesebb lett volna még x hónapig pelenkázni, amíg magától nem dönt úgy, de ha arra várunk, nem tudom, mi lett volna a fenekével.

Kicsit több mint 2,5 éves volt a lányom. Olvastuk a bilis könyveket (Bori szobatiszta lett, Bili-buli), szóval nagyjából értette, hogy a pelus egyszer lekerül róla, de a biliről hallani sem akart. Mikor láttam, hogy lóg rajta a pelus a pisi miatt, mondtam, hogy vegye le, kap tisztát. Kb 1 héttel később magától levette pisi után és hozta a tisztát. Elkezdtem mondogatni, hogy ha szeretne inkább húzzunk kisbugyit mint a Bori. Mikor hajlandó volt bugyit húzni néha volt 1-2 baleset, de általában időben hozta a pelust.

Azután a harmadik szülinapja előtt pár nappal nagyon el akart menni sétálni, én pedig megkértem hogy pisiljen a bilibe, mert addig nem tudunk menni. Ő pedig pisilt a bilibe. Séta után pedig rohant a bilihez. Persze ha kiverte volna a hisztit, hogy pelust akar csakazértis, akkor adtam volna rá, de úgy gondoltam, hogy egy próbát megér.