Akinek az első babáját nem sikerült szoptatni, de a másodikat igen, ott mi volt más?

Igazából az volt más, hogy elsőnél nem nagyon törtem magam, és megfogadtam a védőnő idióta tanácsait, nem szoptatási tanácsadóhoz mentem.

A másodikat már akartam szoptatni. Ment is. Mire szültem, tájékozódtam rendesen a szoptatásról, és rájöttem, hogy elsőre egyáltalán nem tettem meg mindent.

Az elsőnél nem tudom pontosan mi volt az ok. Valamennyit tudott szopizni, de több volt a tápszer, mint az anyatej.

A második állandóan elengedte a vákuumot. Elvittem dévényeshez, mutatott szájizmokra masszírozási technikát, és sikerült is. De nála már a kórházban sok volt a tejem, az elsőnél szülés után 5 nappal indult be normálisabban, de az se volt annyi, mint kellett volna.

Elsőnél az volt a baj, hogy túl hipotón volt, plusz gótikus szájpad, képtelen volt rendes vákuumra és ez még refluxszal is párosult. Azt is kihányta, amit nagy nehezen kinyert. Emiatt pótlás is kellett és még cumizavaros is lett. Fejtem neki, amíg bírtam.

Másodikkal "csak" annyi kellett, hogy egészséges legyen. Jó technikával próbálkozott és kitartó volt, így sokkal nagyobb esélyünk volt, bár vele se ment könnyen. 3 hetesen kórházba került, ott adtak pótlást. Amikor haza engedtek, lassan sikerült visszaállni a full anyatejre, de csak összejött.

Elsonel en adtam fel...nagyon fajt,gyulladt volt a mellem,es amikor a baba szopni probalt,minden alaklommal mintha kessel vagtak volna.

A masodiknal semmi problema nem volt,be sem gyulladt a mellem,nem is fajt a szoptatas.egy eves a fiam es meg mindig szopik.

Igy utolag belegondolva ha kitartottam volna akkor az elso babamat is szoptattam volna.