Mellgyulladásom miatt antibiotikum! Nektek is ennyire fájt lelkileg? Elfelejt majd szopni?

Szomorú amit irtál,s nagyon örülök hogy rendbe jöttek a dolgok:)

Én is így jártam, sőt nekem még a mellgyulladásomat se vették komolyan, mivel nem voltam lázas. Így aztán tályogom is lett, mivel nem adtak gyógyszert. HIába mondtam, hogy a szét repedt mellbimbómból nem-e ment fel valami, á, aki szoptat, annak mindnek ilyen a mellbimbója. Mondta ezt egy NŐ nőgyógyász. Ekkor már a gombás bimbóm bakteriálisan felül volt fertőzve és nem vette észre. Én meg hittem neki. Az ünnepek meg mindenek miatt végül jó egy hónapig tályoggal a mellemben egyre gyulladtabb és szétrepedtebb bimbókkal szoptattam, már rettegtem a mellretételtől, mire egy rakás pénzért magánúton eljutottam egy ibclc-s orvoshoz, aki el volt szörnyedve, azonnal ultrahang a csomó miatt, majd műtét... Mire megkaptam, ami kell, addigra meg már annyira szét volt menve, hogy több mint egy hónap volt mire meggyógyultam.. Legszívesebben felrúgnám azt a rohadt nőszemélyt, aki elüldött a fenébe, hogy nincsen nekem semmi bajom, a szoptatás az ilyen.. Ez pont az első időszakban volt, mikor a picikémnek a legfontosabb lett volna, hogy mindig mellen lehessen, de a fájadalom miatt nem tudtam csak annyit, hogy a gyarapodása jó legyen, sőt még magamhoz fogni is nehéz volt, mert annyira fájt. Mindössze azért, mert félretájékoztatott gyökerek az orvosok, akiknek fingjuk sincs arról, hogy a laktáló emlőkkel mi újság.