Milyen érzés az első szoptatás? Amikor a szülőszobán odaadják a babát.

Először előtej van ami sárgás színű,ha mindig mellre van téve akkor belövell a tej. Nekem az első jónéhány szoptatás nagyon fájt, de pár nap elteltével már hozzászokott a mellem,és már nem volt gond.Nekem első gyereknél az 5ik napon lövellt be a tej (de sokáig nem tudott szopni,hiába segítettek a csecsemősök,bimbóvédőt vetettem,azzal már sikerült).Második gyerek már első szoptatáskor ügyesen szopott és hamar lett elegendő tejem.

hiába mondják,hogy nem,én biztos vagyok benne számit a mell mérete,a nagymellű ismerőseimnek már terhesen folyt a teje,anyának elapatt s nekem is alig volt terhesen nem is volt,utána küzdöttem a cseppekért de könnyen elapatt.mi vékony alkatuak vagyunk.barátnőm nagymellű anyja hütőben tárolta a tejeket,és kiöntötte,mert babája már nem tudott annyit inni.óránként kellett volna fejnem 24 órában,de lehet akkor is elapadt volna.skáig akartam szoptatni,de ujszülött piciként mikor mellemre rakták azt hittem meghalok,csak ici inye van,de véresre rágta(anyósom is igy járt és begyullat neki),most 2 éves,terhesen azt hittem még szoptatni dogom két évesen,hát most tövestül lerágná :P lehet erősebb fogai vannak már mint nekem....

Közvetlen szülés után amikor a baba a mellkasomon volt, jött egy csecsemős megfogta a mellbimbóm, nyomott rajta egyet és valami sárgás akármi jött ki, aztán a gyerek száját rányomta a bimbómra. Elég brutális volt, nekem kissé erőszakos is..de akkor nem szóltam, azt se tudtam merre vagyok arccal. A kicsi elkezdett szopizni vagyis szopizott volna...túl nagy volt a mllbimbóm ő meg túl pici...amikor már a szobába voltunk rátettem de nagy sokára sikerült normálisan. Nem volt túl kellemes. A bimbómnak meg kellett szoknia a terhelést. Sajnos a csecsemősök nem úgy segítettek ahogy kellett volna. Nagyon rossz tapasztalaton volt, a korházban töltött napok életem legrosszabb napjai voltak. Otthon már minden könnyebb volt. A kórházban ne várj csodát, otthon adj bele apait anyait és menni fog!

Szia! Nekem a szülésznő segített cicire rakni és végig ott is volt a kórházban. 4. Napra lett tejem de az első 5-6 hét tanulás volt mind a kettőnk részéről :) Amúgy szép élmény volt az első meg hát fura érzés is. És a mellméret nem számít. Kis mellű vagyok és a 3. Babámat szoptatom igény szerint. Sosem kaptak tápszert. Csak ügyesen!

Tedd össze a kezed, mert nekem sajnos senki nem segített! A szülésznő azt mondta, hogy várjam meg amíg önmaga odamászik és magától szopizni fog (hasamról). Én vártam, próbáltuk a férjemmel rátenni, mert meguntam 1 órát is talán többet is, de sajnos nem tudtam hogyan kell helyesen rátenni, előtte soha nem láttam ilyet sem... Senki ránk se nyitotta az ajtót. Aztán elvitték és másnap délbe kaptam újra meg a Babámat. Nem is tudtam azután sem cicire tenni, nem tudta bekapni, akkor a csecsemős hozott nekem bimbóvédőt, azzal sikerült. Érdekes otthon Anyukám rögtön megtanította, simán ment anélkül is. Minden ezeken múlott és sajnos nem is lett tejem. :( 100%-ig biztos vagyok benne hogy azért, mert nem lett cicire téve rögtön. Rossz evő is a lányom. :( Mindent ide vezetek vissza. :(

Nagyon szürreális volt az első szoptatás. Azt vártam, hogy fenomenális élmény lesz, mint a filmeken, de annyi más zavaró körülmény volt, hogy nem tudtam így megélni. Nekem fura volt, hogy mások előtt bénáskodok a mellemmel, ami ekkor még tök üresnek tűnt. Próbáltam rátenni a picit, de császáros voltam, alig volt erőm, az érzéstelenítő utóhatásaként remegtem, mint a nyárfalevél, így nem is tudtam rendesen tartani a kisfiam (még jó, hogy mellettem volt egy darabig a férjem és ő segített, ahogy tudott). Amikor meg kiment az érzéstelenítő, minden mozdulat fájt, képtelen voltam úgy helyezkedni, hogy a pici be tudja kapni a mellbimbóm rendesen. Tiszta kínlódás volt az egész, persze nem adtam fel. De el kellett teljen egy kis idő, mire jó érzéssel töltött el az, hogy szoptatok.