Mi vár rám a császármetszés után?

Az első felállás kemény. Utána mindig kicsit jobb lesz. Mozogj minél többet. Már felállás előtt az ágyban is fordulhatsz, emelgetheted a lábad. Utána pedig minél többet sétálj, mozogj.

Fájni fog pár napig nevetni, köhögni, orrot fújni, hajolni, kiegyenesedni. Nekem hazamenetel után az első nagyobb séta is kellemetlen volt, mert mire hazaértünk nem maradt semmi erőm.

Császár után minimum 6 órát (adott kórház protokollja válogatja) feküdnöd kell úgy, hogy a fejedet sem szabad emelgetned, mert brutál fejfájás lehet a vége. Engem háromszor császároztak, mindnél úgy csináltam, hogy amikor kezdett kimenni az érzéstelenítő és kezdtem érezni a farpofáimat, lábamat, combjaimat, lábfejemet, elkezdtem szisztematikusan átmozgatni mindenemet. Tudtam, hogy az első felállásra kell gyúrnom fizikailag, mentálisan, mert az kegyetlen. Szépen átmozgattam magam a lábujjaimtól kezdve. Jól is esett, hiszen végre újra éreztem a testem, ez megkönnyebbülést adott. Nyilván hastájékon nagyon vigyáztam, de mivel ott erőteljes a fájdalom a műtétet követően, óhatatlanul kíméli az ember azt a részt. Mire eljött az első felkelés ideje, már nagyjából felkészültem agyban: életem legbrutálabb fájdalma a császár utáni első felkelés. Nem akarlak megijeszteni, de nekem az a hányingerkeltő, elájulós fájdalom volt mindháromszor. Nem ájultam el persze, de azt sem tudtam, hová vegyem a levegőt, annyira fájt, egyszerűen egy dologra tudtam koncentrálni, hogy talpon maradjak és jusson levegő a tüdőmbe. A többi nem érdekelt. Lehet, hogy van olyan, akinek meg sem kottyan, nekem nagyon fájt, de megnyugtatlak, minden felkeléssel egyre halványodott a fájdalom.

Az első felállás után ki kellett slattyogni a vécére, ha volt erőm, rögtön le is zuhanyoztam (háromból az első kettőnél azonnal le tudtam zuhanyozni, a harmadiknál ez év áprilisában többször kellett nekifutnom a vécének, mert annyira fájt, hogy több felállásból vissza kellett ülnöm).

Ha sikerült a felkelés, hozzák a babát. Onnantól el kell látni, ami kemény, mert én pl. csillagokat láttam, ahányszor ki kellett emelnem a babáimat (nagyok voltak mindhárman) a rácsos kiskocsiból, mellre kell tenni Őt, ami megint egy komoly kihívás friss sebbel a hasadon. De megoldod, mert hajt az ösztön, meg kell oldanod, szoptatnod kell (vagy nem, ebbe nem akarok belemenni), gondoznod kell azt a teljesen magatehetetlen, rád utalt kis csomagot.

És valóban minden felállással egyre könnyebb. Nyilván húzódik, vigyázni kell, hogy ne hasból akarj fölkelni, hanem húzódj ki az ágy szélére, támaszkodj a karodra és nyomd föl magad ülőhelyzetbe!

Mindent elmond majd a doki, hogy egy hétig ne érje víz, egy hét után varratszedés. A felállásban pedig segít a nővérke, aki elég pattogós lesz bizonyára, hiszen határozottnak kell lennie, ezzel segít. Én a Bajcsyban szültem mindháromszor, nagyon jó tapasztalataim vannak. Segítőkészségből kiváló.

Egyébként pedig minden attól függ, mennyire tolerálod a fájdalmat. Szívesen segítek, ha van még kérdésed.