Hogy viseltétek lelkileg a szülést, kórházi jelenlétet?
Be kellett mennem ma a klinikára, ahol szülni fogok. Gondozásra, uh-ra magánba járok, sosem voltam még a kórházban. Más kórházban sem töltöttem még soha egy éjszakát sem.
Ahogy vártam a soromra ott figyelgettem hogy mennek a dolgok, milyen itt az élet és valami olyan elképesztő szorongás lett úrrá rajtam, hogy azóta állandóan azon zakatol az agyam, hogy ÉN EZT NEM AKAROM. Márpedig max 10 hét és szülök.
A várandósságomat élvezem, a dokim aranyos, a magánrendelőkben komfortosan éreztem magam, eljárok kismama tornára, ahol van némi felkészülés is (gátizom torna, légzésgyakorlatok). Résztveszek a kórház online szülésfelkészítőjén és én eddig a négy fal közül azt gondoltam, hogy kezdek készen állni a szülésre, a lehetőségekhez képest magabiztosan fogok odaállítani a nagy pillanatban.
No hát ehhez képest most csak a totális pánik uralkodik bennem. Nem tetszett a környezet, alig találtam, hogy egyáltalán hol kell jelentkezni, elképzeltem ahogy itt fogok kóvályogni, mint egy idióta, alig lehet parkolni a közelben, a férjem kitesz az ajtóban és túrabakancsot húz, hogy a parkolótól bejusson a kórházba. Zöldruhás emberek vesznek körül, itt kell töltenem napokat, és kész... Olyan szintű ellenérzés jött ki bennem, hogy nem is értem. NST-re a végén már a klinikára kell majd bejárnom. Most abban reménykedem, hogy akkor majd még kicsit barátkozni tudok a hellyel.
Ti hogy éltétek meg a kórházba érkezést, illetve az ott töltött napokat?
válasza:Meg egy szavazat a Maternity mellett!
Rosszul voltam a kórházi környezettől én is, és az valóban nem olyan. Miskolchoz tartoznánk egyébként.
Így nagyon szép szülésélményem volt, mai napig gyakran jut eszembe.
Mintha otthon lettünk volna, szép szobában, a baba, a férjem és én. A kórházban végig csend volt, a folyosón nem ordítozott senki, más pácienseket nem is nagyonláttam, pedig teltház volt.
Nekem azért az az 1 millió forint olyan, mintha a fogamat húznák. Belefér-belefér, de tényleg megér ennyit az a két nap csak azért, hogy kényelmesebb, szebb helyen legyünk? Nem kopna fel nélküle az állunk szerencsére, de azért ekkora összeg már egy igencsak szemmel jól látható összeg, amire nem tudom azt mondani, hogy nem hiányozna. :)
A legnagyobb ellenérvünk nekünk is az volt, hogy a babát szállítani kell, ha valami baj van. Azt a szituációt el sem tudom képzelni, hogy én A helyen vagyok, a baba meg valahol a város másik végében. Nekem ez a gondolat sokkal borzasztóbb érzés, mint az a pofon, amivel ma szembesültem.
Illetve a másik döntési szempont az az volt, hogy a legtöbb magánklinika pozitív koronavírus teszttel nem fogad, állami intézménybe irányít. Ha én lélekben csilli-villi, nyugis környezetre számítok és a szülés napján szembesülök vele, hogy mondjuk tünet nélkül ugyan, de produkáltam egy pozitív tesztet, akkor sokkot kapok, hogy ugyanoda esz a fene, ahova amúgyis mennünk kéne.
Szóval úgy döntöttünk, hogy adunk egy esélyt ennek a kórháznak és ha nagyon nem okés a helyzet, akkor majd a másodikkal már sokkal objektívebb döntést tudunk hozni egy magánklinika mellett akár. Addigra remélhetőleg a koronával megtanulunk együtt élni és én is kevésbé leszek paramami egy problémamentes terhesség mellett. :)
válasza: válasza:
válasza:Borzasztò èlmèny volt, elvette a tovàbbi gyerekvàllalastòl a kedvem. Nem haladò otthonszülèsből mentem kòrhàzba. Òriàsi volt a vàltàs, abbòl, hogy èn vagyok a ,,főnök" , az èn ès a gyerekem egèszsège a legfontosabb, abba, hogy alàrendelt szerepben vagyok ès a kòrhàzi protokoll bàrmikor felülìrhatja a biztonsàgunkat ès èrdekeinket. Utòlag ràjöttem hogyan lehetett volna a szûlèst oxy nèlkül gyorsìtani, ők nem is kerestèk az okàt. (Nem volt sajàt bàbàm, mert alhol szültem ùgy van, hogy az ügyeletes bàba megy ki otthonszülèshez)
Kultùràltak voltak, ès megùsztuk sèrüles nèlkül, (nekem lett egy pici horzsolàsom) de ha van lehetősèged vàlasztani, akkor az intèzmènyen kìvüli szülès 1000x biztonsàgosabb, mint a kòrhàzi, főleg Magyarorszàgon, ahol olyan visszamaradottak a szülèszetek ès sajàt bàbàd van otthonra.
válasza:Én pont ugyanígy voltam, mint te. Ki tudnám fizetni a magán kórházat, de azért fájna 1-1.5 millió forint csak erre. Utólag a szörnyű élményekkel egybevetve is azt mondom, nem ért volna annyit a magánkórház, de ha újra szülök (mert nekem nem tudta elvenni a kedvem a tesótól semmi :)) akkor már okosabb leszek és jobban felkészülök a szülés utáni napokra. Ha csodás nem is lesz, maximum komfortosabb. Nem tudom milyen a tűrőképességed, de ha bírod a stresszt, kimerültséget, és mások flegma stílusát, vagy legalább el tudod engedni, akkor inkább költeném másra azt az 1 milliót.
Esetleg b opció, sok kórházban van fizetős szoba, ahol 1 max 2 ágy van, ennek még járj utána. Az nem olyan drága, mint egy magánkórház, de azért jóval komfortosabb, mint 4-6 másik anyukával.
Nem tudom elképzelni az itthon szülést sem. Nekem ez valahogy annyira idegen... Én valahol a kettő között alkudnék meg és a régi "szülőházak" intézményét hoznám vissza. Otthonos környezet, van támogatás, segítség és lehetne akár a kórház szomszédjában is baj esetére. Szóval valahol szabadabb, mint egy kórház, vagy magánklinika, de mégsem a saját otthonában van az ember. Ilyen nincs? :D
Tényleg abban reménykedem, hogy akkor, abban a pillanatban majd nem azzal fogok foglalkozni, hogy "hova jöttem". De ha mégis, akkor az is egy tanulság.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!