Kényes téma: Miért ragaszkodnak a nők a császármetszéshez?

őszintén szólva dunsztom sincsen!

én császárral szültem NEM KÉRÉSRE! és ha lett volna választásom tuti h nem így szülök! természetesen nem minden esetben rosszabb egy császáros szülés, van mikor az anyukának és a babának is csontjai törnek, mert nem akar a doki császározni v későn veszi észre h baj van!

am ez tény h sokan nem veszik ugyanolyan számba a cs.szülést mint h hüvelyit! nekem is benyögték h minek annak gyerek aki nem tudja megszülni...

Én úgy tudom, hogy nem a kismama dönti el, milyen módon szül (császárral vagy természetes módon), hanem az orvos!

Csak indokolt esetben választja az orvos a császármetszést, mert azért annak vannak kockázatai, az egy MŰTÉT!!!

Mondjuk az tényleg igaz, hogy manapság egyre több celeb szül császármetszéssel, valószínű, hogy ők rábeszélik az orvosaikat erre a módra, mert így megkímélhetik magukat a többórás fájdalmas szüléstől, aztán meg biztosan azért is, hogy az altestük ne sérüljön a szülés miatt...

Aztán ezek az anyukák lesznek, akik csak 6 hónapig szoptatnak (nehogy tönkremenjen a mellük) és gyorsan fogyókúrába kezdhetnek, hogy újra bombázók lehessenek...

Semmi közöm hozzá, hogy ki hogyan szül. Úgy gondolom, hogy ha törvényben fogják szabályozni az otthonszülés választásának lehetőségét, akkor lehessen császárt is kérni. Nem gondolom, hogy az otthonszülés kevésbé lenne veszélyes, mint egy császármetszés.

Egyébként én is császáros vagyok, mert 8 órányi oxitocin injekció után sem tágultam semmit, nem jöttek a fájások, és a babám szívhangja is leesett. Nem erre készültem, de nem dőltem kardomba, hogy nekem nem ment a hüvelyi szülés. Ez van, beláttam, hogy nem vagyok rá képes... És ezek után megmondom őszintén, a második babámat is (ha lesz) császárral szeretném világra hozni!

Nem olvastam el az összes választ, de ígérem el fogom csak előbb leírom hogy én mit gondolok.

Nekem a kisfiam sürgősségi császármetszéssel született 51 óra vajúdás után szívhang probléma miatt. Magyarul annyi gyógyszert kaptam már és olyan erős fájások voltak, hogy a kicsi sem bírta már a megterhelést és minden fájásnál leesett a szívhangja.

1. Nem igaz, hogy aki császárral szül (úgy hogy vajúdik előtte) duplán szenved, mert a műtétből semmit nem érzel, ha jó az anesztes doki akkor a spinális beadását sem érzed (én csak annyit éreztem, hogy nyomja a hátam az öklével, de magát a szúrást nem). És a műtét utáni idő is egy nagy 0. Akkor már lehet érezni valamit, mert azért csak fel vagy vágva, de az sem igazi fájdalom. Inkább olyan izomláz szerű fájdalom mint amikor sok felülést csinálsz és érzed, hogy ez sok volt a hasizmodnak. Ez azért van így mert ma már nem vágják át a has izmait hanem széthúzzák őket így sokkal könnyebben gyógyul és szinte fájdalom mentesen. Esküszöm szoptatás közben nagyobb az a fájdalom amit a méh összehúzódása okoz (olyan mensi görcs szerű) mint egyébként a műtét miatti a fájdalom. Tapasztalatból beszélek, nekem tényleg abszolút nem fájt a sebem, akkor volt egy picit kellemetlen amikor nevetettek és tüsszentéskor mert akkor feszült, de ez is csak az első 2 napban volt. Mire hazajöttem teljesen úgy éreztem magam mint a terhességem előtt.

2. Nem tudok a császármetszés ellen szóló érveket mondani. Bebizonyították, hogy a választott időben történő császárnál semmivel sem nagyobb a kockázat és a szövődmény fellépésének esélye sem mint egy normál hüvelyi szülésnél.

3.A tej belövellését sem befolyásolja mert attól függetlenül, hogy hol bújt ki a baba az oxitocin nevű hormon még ugyanúgy termelődik az anyák szervezetében.

4. A felépülés is sokszor könnyebb mint a hüvelyi szülésznél amikor végeznek gátmetszést vagy kívül belül varrni kell a kismamát. Én nagy vidáman szaladoztam, teljes mértékben el tudtam látni a babámat, én fürdettem, én pelenkáztam mindent én csináltam (sőt még egy szobatársam babáját is segítettem ellátni) közben a sok gát varrott kismama nem bírt ülve szoptatni, alig bírtak menni, stb. Szóval akárhonnan nézzük kevesebb fájdalommal jár a szülés és a felépülés is egy császárnál mint egy hüvelyi szülésnél.

Én azért szeretnék legközelebb is császárral szülni (programozott), hogy megkíméljem magam attól az 51 órás pokoli vajúdástól amit az elsővel átéltem, mert az tényleg kemény volt. Inkább vállalnék 100 császárt mint megint átélni ugyan azt és ezt nem azért mondom mert kényes vagyok és nem is alacsony a fájdalom küszöböm mert elég sok olyan dolog történt már velem ami jó nagy fájdalommal járt, én mégis kibírtam.( pl: érzéstelenítő nélkül varrták a karom egy baleset után.)

Ha adott egy lehetőség amivel fájdalom mentesen vagy sokkal-sokkal kevesebb fájdalom árán világra tudom hozni a gyerekem úgy hogy a másik módszertől kicsit sem veszélyesebb ez a módszer akkor mért ne válasszam ezt?

Szerintem mindenkinek meg kellene adni a lehetőséget, hogy úgy hozza világra a gyerekét ahogy akarja. Én azokat is meg értem akik át akarják élni a fájdalmat és azt az érzést ahogy kicsusszan belőlük a babájuk, semmi baj nincs ezzel, maximális megértem őket, de akkor ők is értsenek meg engem, hogy egy 3 napos vajúdás után nincs kedvem hüvelyi úton világra hozni egy gyereket.