Aki császár után simán szült vagy esetleg fordítva, mi a véleménye, melyik a jobb/könnyebb?

Nekem az első sima, második császár, harmadik sima.

És minden szempontból a simára voksolok. Mert az jobb is, élménytelibb is, és garantáltan csak addig fáj, ameddig a baba megszületik. A császár meg csak akkor kezd el fájni, amikor a baba már megvan, és tart ameddig tart, de biztos nem pár órán át, hanem napokig.

szia!

nekem 22 óra vajúdás volt - ebből az utsó 5-6 óra 1 perces fájásokkal- és nem kaptam epidurált! pokoli élmény volt - nem felejtettem el 4 év után sem! sajnos szülés után szétcsúszott a medence-és szeméremcsontom - 3 hétig csak segítséggel tudtam magam ellátni! szóval nekem "felejthetetlen" élmény maradt! most sajnos a baba megint akkora hogy előtte roncsolta a medencémet! így kérdéses hogy simán szülhetek-e! rettegek a császártól és a sima szüléstől is! de mivel a császártól jobban félek ha csak picivel is ezért inkább bevállalnám megint a simát -ha engedik! - mert azt a fájdalmat legalább már ismerem, és most is az van!

Első császár, második (17 hónappal a császár után) természetes szülés.

Ha lesz harmadik, szeretném természetesen megszülni.

Igaz nekem mind a kettő nagyon jó élmény maradt, a császár után nagyon gyorsan gyógyultam, semmi problémám nem volt. Az első pár felkelés pokolian fájt, de 2 nap után már az is ment. A sima szülés nagyon nagyon fájt (a vajúdás, a többi már nem), akkor úgy voltam hogy többet soha, és utána úgy fájt a farcsontom hogy egy hétig nem tudtam ülni sem, vérömleny lett a popómon, szóval utána nagyon rossz volt, de maga a szülés élménye, az, hogy a férjem is ott volt, elvágta a köldökzsinórt, hogy rámtették a babámat, és az egész élmény, nagyon szép emlék maradt a fájdalommal együtt.

Szerencsére mind a két alkalomra szívesen gondolok vissza.

Kedves kérdező, akkor te is úgy jártál mint én nekem is azért kellett végül a császár az egész éjszakai vajúdás után mert nem volt rendesen beékelődve a baba. Gratulálok neked nagyon bátor vagy,hogy még egy kis babát vállaltál, én azt mondtam,hogy ha első szülésem is ilyen lett volna én nem vállalok még egy szülést, bármennyire is két gyereket szerettem volna.

Sok boldogságot és nagyon könnyű szülést kívánok.

Nekem csak két császárom volt, így nem vagyok kompetens, csak azt akarom írni, hogy ha esetleg mégis császár mellett döntötök, akkor az ezesetben programozott lesz, ami egészen más.

Nekem is az első hosszú vajúdás után volt, kimerülten, kikészülten még pluszban egy ekkora hasi műtét + az ijedtség, csalódottság stb azért nagyot üt és nehéz belőle felépülni. Az előzmények miatt a 2. szülésem programozott csaszi volt, kipihenten, frissen mosott hajjal toltak be a műtőbe, sokkal hamarabb felépültem, gyakorlatilag szinte mint a természetes úton szültek, mert "csak" a műtét volt, a többi nem. Szülésélmény persze nulla, de egészséges lelkületű ember (főleg ilyen 1. szülés után mint nálad is) ezt csakhamar helyrerakja a lelkében, hisz oly lényegtelen ez az egész egy-két év múlva már.