Mi a véleményetek a Margit kórház csecsemős nővéreiről?

1 évvel ezelőtti az élményem..., szóval nem annyira friss :) A csecsemősök között van normális is, de a nagyrésze egy kicsit idegbeteg volt. Utólag visszagondolva arra a 3 napra, azt gondolom, hogy én mint frissen szült első babás kismama, fáradt voltam, megszeppent, meghatódott, a kismamák csak lassacskán csoszognak a folyosón, ők a nővérkék meg ugye minden nap ezt csinálják, nyargalnak fel-alá, pörögnek, és baromira nem érzik azt, hogy a kismamák "lelkivilágára" odafigyeljenek, ha kérdezel valamit elmondják, de gyorsan és egyszer, ha nem fogtad fel úgy jártál, sietnek, dolguk van. Valahol érthető egyébként. A gyerekorvos ugyanilyen volt. Egyébként tényleg elég felelősség teljes a munkájuk, egy rakás újszülöttre kell figyelniük, volt amelyik inkubátorban volt, etették cumisüvegből időre, de pl. egyszer a szemem láttára kezdett el fulladni egy baba, mert hanyatt fekve bukott egy hatalmasat, tele volt az egész szája tejjel, a gyerekorvos észre se vette, pedig ott állt (csak éppen hozzám beszélt), az egyik csecsemős kezdett el kiabálni, mire a gyerekorvos felkapta a babát és a karján hasra vágta gyorsan, és paskolta a hátát - én meg csak pislogtam. Azt mondták, az a baba állandóan hanyatt fekve bukott, hát... tényleg oda kellett rá figyelni. Az én babám szerencsére nem csinált ilyet, de nekünk a szopizással volt gondunk, hát abban pl. baromira nem segített senki, csak rámszóltak, hogy itt a tápszer etessem meg és kész. Arra kell még odafigyelni, hogy az időpontokat hogy mondják, hogy mikor lehet elvinni a babát, és mikorra kell visszavinni nekik (mérlegelésre, fürdetésre), sokszor ezt összevissza mondták, mi kismamák meg semmit nem értettünk.

Túl lehet élni azt a 3-4 napot egyébként, otthon is elég fárasztó minden az első babával.