Gondoltatok arra szülés közben, "istenem, most tuti meghalok"?

ilyesztó= ijesztő

bocs

Szia!

Engem is császároztak. Túlhordás miatt megindították a szülést 23.-án reggel 7-kor és 25.-én 10:53-kor emelték ki a babót. Számold ki, hogy hány órát vajúdtam! Már tényleg azt hittem ott maradok. De megérte:) Olyan büszke voltam a kisfiamra, Ő volt a legszebb gyerek a kórházban, de azóta sincs párja, gyönyörű, megérte szenvedni érte! :)

Én azt hittem, hogy ott maradok az ágyon, pedig összesen fél órát vajúdtam, fájdalomcsillapítás nélkül szültem, mert már hiába adtak volna bármit is, az utolsó 5 fájás volt a legkeményebb, elmondani nem lehet azt a fájdalmat. Bevallom az első két fájásnál úgy ordítottam, hogy kint a folyosón hallotta a párom. De amikor kibújt a kis lurkó akkor már minden fájdalmam elszállt:) a doki mondta is, hogy maradjak amíg összevarr, de az már nem érdekelt, utána nem volt semmi bajom, saját lábamon távoztam a szülő szobából.

2 hónapos kisfiú anyukája

EGy pillanatra sem.

Arra inkább, hogy nem gondoltam volna, hogy valamit ennyire lehet nyomni...

De egyáltalán nem akartam meghalni...

Reggel hétre mentünk be 5 percesekkel a kórházba (de már előtte való este voltak rendszertelen fájásaim)2 centire voltam kitágulva és este 11-kor még mindig csak 3 centi voltam de akkor már csillagokat láttam a fájdalomtól mert előtte 3 órával burkot repesztettek és így 3 órát úgy vajúdtam h összeértek a fájásaim.Szóval az alatt a 3 óra alatt sokszor gondoltam h meghalok.11 órakor epidurált kaptam ami szerencsére használt.És másnap reggel 7:50-re lett meg a kicsi.Szóval epidurál nélkül nem bírtam volna ki az orvosok szerint(Kanadába szültem itt szinte mindenki így szül).

4,5 hónapos a kisfiam és megérte érte szenvedni.