Pontosan mire gondoltatok szülés közbe, mikor nagyon fájt?

Én arra gondoltam, hogy minden fájással közelebb kerülök hozzá. Emlékszem, úgy tanították, hogy kitolásnál fájásonként 3-szor nyomni, majd pihi és megvárjuk a következőt.

Aztán a második tolófájás 3.-ja után ilyet szólt a doki, hogy, ha tudna még egyet nyomni még ebben a fájásban, meg is lenne, és nem kellene várni a következőre. Erre én teljesen megtáltosodtam, hogy már ilyen közel vagyunk és a 13 óra után újult erővel még egyet nyomtam és meg is lett a babám :) A párom látta meg először, olyanokat ujjongott közben, hogy azóta is tök jó felidézni :)

Azt, hogy húúú de hideg van itt.... :) No meg persze azon gondolkodtam, hogy vajon, hogyan bőjhat kifele a kis csöppöm? Apa közben végig tolmácsolt, hogy mi történik. Mondjuk nekem egy élmény volt a szülés, gyorsan is ment annak ellenére, hogy eelső baba volt, de azért fájt rendesen, bár be kell vallanom, hogy a kórházba vezető út (60km) sokkal rosszabb volt...Mikor azt mondta a szülésznő, hogy ez a baba ma kibújik, még éjfél előtt (háromnegyed 10-kor meg is történt), a kórházba 9-kor értünk este, akkor csak az volt bennem, hogy ma a kezemben foghatom. Egyébként én utánna a méhlepényt is szemügyre vettem, elmondták, hogy hol volt benne a baba, nagyon érdekes volt. Igaz szerintem nekem azért ilyen pozitív az élmény, mert nem Magyarországon szültem. Egyébként ha tudsz jól levegőzni, az rettentő sokat segít. Így én érzéstelenítés, vágás nélkül szültem! Egy csoda volt!

Jó babázást és kellemes szülést!

Én vajúdás közben arra vágytam, bárcsak visszafordíthatnám az időt kb. 9 hónappal :DDD

A kitolási szakban pedig már csak arra, hogy mindjárt meglesz! Még egy nyomás és megszületik! Még egy...! :)

Semmire. Nekem 3 percesekkel indult a szülés és 2 óra alatt meglett a baba, ennyi idő alatt tágultam ki 0-ról, 200 feletti fájásokkal. Aki nézte a fájáserősségeit vajúdás közben, az tudja, miért nem gondoltam semmire:-))

De így sem volt annyira gáz, akár ma este végigcsinálnám megint....