Tényleg ennyire megterhelő lesz a szülés, és a gyermekágyi időszak?

Én pont az ellenkezőjét tudom neked mondani.

Igaz, nekem gyors szülésem volt (5 óra), nem fájt túlzottan és gátmetszésem se volt, ez nagy könnyebbség.

Már rögtön szülés után a saját lábamon akartam felmenni az osztályra, úgy szólt a szülésznő, hogy ugyan bizony, üljek már bele a tolószékbe, majd ő felvisz :)

El tudom képzelni, hogy ha valaki pl. császárral szült, vagy fél napig vajúdott, repedt, összevarrták, akkor bizony rosszul érezheti magát még napokkal a szülés után is, tehát ezt előre senki nem tudja megmondani, hogy milyen lesz, mivel minden szülés más.

A szülés van akinek nehéz, van akinek könnyebb. Nekem mindhárom szülésem más volt.

De a gyermekágy és a babával való foglalkozás is csak akkor nagyon megterhelő, ha az anya elhagyja magát és minden idejét csak a babával tölti.

Nekem az első héten ott volt anyukám vagy az anyósom, hogy pihenni tudjak, és a házimunkát elvégezzék. De utána, amíg a pici aludt, megfőztem, kitakarítottam stb.

Be kell osztani az időt, akkor jut mindenre.

Igen valóban így van, de láthatod a hozzászólók között nem mindenkinek. Nekem így volt ahogy írod.

Sokat repedtem, így ülni borzalmas volt sokáig, már vettünk úszógumit hogy arra üljek. Nagyon le voltam gyengülve, ilyen gyengeséget soha nem éreztem. Egyedül az utcára le sem mentem a gyerekkel, mert képtelen voltam megemelni a kocsit na meg sétálgatni. Hulla sápadt voltam és menni alig bírtam. Nem hagytam el magam amúgy, de tényleg nagyon legyengültem, nagyon vashiányos lettem, valószínű amiatt volt.

Aztán azért ez a 3 óránkénti etetés amit tényleg 3 óránként van :) ebbe már benne van, hogy szoptatsz büfiztetsz, tápszert készítesz sétálgatsz hogy megnyugodjon, pelenkázás, aztán ami marad időd azt eldöntheted hogy alszol, eszel, wcre mész :) Ez este a legmegterhelőbb, hogy nincs egy éjszaka amit átaludnál, mert bizony 3 óránként kelsz. A szoptatás kb 1 órát tartott nekem, aztán büfi, pelenkázás, szóval maradt kb 1,5 órám hogy aludjak a következő etetésig. Hidd el kemény dolog.

Aztán szépen elmaradtak az éjszakai etetések, hála a jó égnek, nagyon hamar már nem kellt annyit, sőt hamar át is aludta az éjszakát. De attól még strapás, mert hasfájós volt nagyon nagyon és bizony csak 1 hónapos kortól lehetett a hasfájósság elleni szerekkel próbálkozni amit lehetett az semmit nem ért. Így jó sokat sétáltunk, már megtanultam egy kézzel joghurtot kinyitni és valahogy megenni, katonákra vágtam a kenyeret és azt kapdostam be miközben sétálgattam a gyerekkel a vállamon, úgy csönd volt, ahogy megálltam, leültem jött megint az üvöltés.

Segítségem amúgy volt, így legalább főzni nem kellett annyit.

Szóval van akinek keményebb van akinek nem annyira, de hidd el kemény lesz.

Nekem semmilyen segítségem nem volt, túl is hordtam a picit, teljesen elszámoltak, indították a szülésemet is. Délután 1-kor mentem le a szülőszobára, és éjfél előtt 5 perce lett meg, de a fájások csak este 8kor indult be. Haza mentünk és hirtelen azt se tudtam, h mit csináljak a babával. Teljesen lesokkolódtam, ahogy ott álltam és néztem a kicsit párommal, egyedül párom volt aki segített, de hát ugye nem volt otthon nekem egész nap. Bele estem a szülés utáni depresszióba, szörnyű volt. Nem szerettem a babámat, nem éreztem, h anya vagyok. Iszonyú voltak ezek azbérzések, nagyon bántott, h nem tápláltam érzéseket iránta. Mai napig mardos a lelkiismeret ez miatt, de tudom, h ez a depresszió miatt volt :( Hónapokig voltam depressziós, ráadásul hasfájós is volt, vagy inkább az folyásolta be, h nem érezte a szeretetemet vagy nem tudom. A lényeg, h mára már minden rendben van, 2 és fél éves, imádom őt. De tudom, h azokat az első hónapokat soha nem fogom tudni bepótolni :( Szóval, ha tényleg lesz segítséged, anyud vagy anyósod vagy bárki, akkor nem lesz gond, könnyebb lesz.

Ja és hozzá tenném, h a gátmetszés is eléggé hátráltatja az édesanyát. :/ Engem legalábbis az is hátráltatott eléggé....

Nekem az 5-os valaszolohoz hasonló volt a szitu.

A babám 3,5 hónaposan hagyta el a hasfajast, addig ment a végeláthatatlan setalas éjjel-nappal. A 1,5 órás éjszakai alvasok nálunk is megvoltak, ebből volt 3 egy éjjel, nappal pedig ha 2x aludt 20 percet, akkor sokat mondok. Ha a karomban volt úgy aludt nappal sokat, uh emlékszem, már ez sem érdekelt, így legalább csönd volt és nyugi, uh ilyenkor fogtam, bekapcsoltam a tv-t, lekuporodtam a kanapéra, ez volt a nap legjobb része. :-) a fentiek miatt én nappal nem aludtam, igaz soha életemben nem tudtam nappal aludni.

Enni én is állva ettem, miközben ringattam a babamat.

Szóval az első 9 hét nekem borzasztó volt, sokszor kerulgetett a sírás, főleg amikor egyedül (mármint a babammal) voltam itthon.

Aztán szép fokozatosan javulni kezdett a helyzet.

Most épp jön a foga (10 hónapos), szóval most ez miatt vagyunk fent órákat éjjelente.

De ez tényleg nem készpénz, h a te babád is ilyen lesz. Én kifogtam, úgY érzem! :-)

Sok bolondságot a babádhoz, és ne aggódj ezeken a dolgokon előre!!!

Mindenkinek más.

S hogy mire számíts? Hát valami olyanra, amit el sem tudsz képzelni, és még soha nem volt benne részed. :)

De tényleg, én azt hittem mindenre fel vagyok készülve, no de nem...egy baba (akár könnyű a szülésed, akár nem) új feladatok elé állít és igenis tud meglepetéseket okozni.

De ha nehéz is az első időszak, utána megszépül.

Valahogy halványodnak a nehézségek és a gyerkőc cuki mosolya, később cuki dumája sok rosszat elfeledtet.

Amúgy mindent meg lehet oldani, és többségében minden anyuka meg is oldja!

császárt után 1 héttel főztem mostam gyereket neveltem szoptattam a kicsit stb...

szerintem kérdés mennyire hagyod el magad

milyen a szervezeted

mennyire vagy lestrapálva a szülés előtt

milyen a gyerek

szal sok mindentől függ

amit lehet .. 1-3 hétig kaját rendelsz

előre megcsinálsz csomó minden házimunkát

bevonod a férjed/párod/nagyszülőket/stb....

aludj mikor a kicsi is alszik - nekem ez bevállt nagyon

még ma is lefekszem a gyerekkel délben aludni egy kicsit :-)