Véleményetek szerint milyen a jó szülésznő?

1. Megkérdezném az orvosomat, hogy kit ajánl. Vagy próbálnék utánanézni interneten, hogy kik vannak.

2. Az életkor nem számít nálam. Nekem inkább az a fontos, hogy mennyire természetesség párti, mennyire veszi figyelembe az egyedi igényeket, tehát ne egy helyben fekve, csöndben kelljen vajúdnom, hanem legyen nyitott az alternatív lehetőségekre. Ez alapján kértem az orvosomat is, hogy ajánljon.

3. Nem zavarnak az érintések, de örülnék, ha inkább megmutatná a férjemnek pl a masszázst, de amúgy a bátorító simogatás nekem simán belefér. Volt egy nőgyógyászati műtétem, aminél a bódítószerre nagyon rosszul reagáltam, a légzésem majdnem leállt, magamhoz tértem, miközben még bennem voltak a műtéti eszközök, ordítottam, aztán pánikrohamom lett. A műtét után az egyik nővér velem volt kb két órát, és vigasztalt, simogatott. Soha nem fogom elfelejteni azt a kedvességet, ami áradt belőle, ahogy próbált helyrerázni. Nagy szerepe volt az érintésnek akkor abban, hogy magamhoz tudják térni és megnyugodjak.

4. Ne legyen távolságtartó. Ha már a legintimebb pillanataimkor oda engedem, akkor nyugodtan lehet közvetlen. Az orvosommal is közvetlen avviszonyom, a választott szülésznőmmel is az volt.

1. Én a dokim ajánlása alapján választottam szülésznőt, akivel ő szokott együtt dolgozni. Ha nem lett volna dokim akkor ismerőst kérdeztem volna meg hogy ajánljon valakit. Nekem a tapasztalat ami nagyon sokat számít, valamint hogy támogassa az én elképzeléseimet a szülés során pl. gátvédelem stb. persze ez az orvostól is függ.

2. A tapasztalat miatt jobb ha 30 fölötti, de ez nem kizáró tényező.

3. Masszázs vajúdás közben? Nem zavarna de nyilván megkérdezné előtte hogy szeretném-e. Simogatás idegesítene.

4. Inkább a közvetlent, de bizonyos határokon belül, azért ne essen át a ló másik oldalára se,

Baràtsàgos, közvetlen, megnyugtató, hatàrozott személyiség.

Életkor nekem nem szàmìt. Az érintés engem zavar, a masszàzst is utàlom. De sokaknak bejön.

Nekem nagyon negatív és pozitív élményem is volt. Akit orvosi ajánlásra felfogadtunk volna, a beérkezésem után egy órával közölte, hogy reggel fontos dolga van, ezért hazamegy aludni. Gondolom nem kell magyaráznom, hogy annak, aki szolgáltatást nyújt, miért nem szabad így viselkednie - nem is kapott semmit.

Ismerős említett egy nevet, őt hirtelen be tudták rendelni, vele nagyon meg voltam elégedve.

Nem is szubjektíven írnám le az "ideális" szülésznőt, mert ez emberenként más. Más a habitus, más az igény, nem vagyunk egyformák.

Szerintem fontos az emberismeret, ezáltal a nő stílusának, személyiségének a felmérése. Én pl lábrázást kapok a homeopátiától, virágterápiától és egyéb vajákosságoktól, míg más kifejezetten igényli. Orientáció szerint el kell fogadni és nem erőltetni az ellenkező szemléletet, mert az ellenállást vált majd ki.

A szülés/vajúdás alatt érdemes "kéznél lenni", de figyelni, hogy a közvetlen jelenlétet igényli, vagy inkább csak azt, hogy bármikor hívható legyen a szülésznő. Esetemben jó volt, hogy tudtam, hogy ott a folyosón, de a vajúdás alatt bőven elég volt a férjem jelenléte. Az orvost és a szülésznőt akkor hívtuk be, amikor éreztem, hogy begyorsult a dolog és kell a szakmai segítség.

Stílus... ez rettentő eltérő emberenként. Én hiába díjaztam a szülésznő szarkasztikus, néha fekete humorát, más lehet, hogy sértőnek érezte volna. Ezt is fel lehet mérni némi beszélgetés után, érezhető, hogy ki mire vevő és mire nem. Egy negédes, tündibündiskedő stílus nekem nem jött volna be, míg a durvább poénok, ugratások számomra feszültségoldóak voltak. De valószínűleg kisebbségbe vagyok ezzel, a többséget taszítaná, ha orvosi műhibákkal viccelődnek - nekem meg vicces volt, mert tudtam, hogy poén és nem hagynak bent két szikét meg három törlőkendőt.

A szülésznőnek, meg általában bármilyen, szolgáltatást nyújt embernek érdemes a három lépés távolságot tartania. Ez alatt azt értem, hogy lehet úgy is kedvesnek és közvetlennek lenni, hogy nem örökre szóló barátságot köt vele az ember. Azt nem is lehet, mert egy idő után követhetetlen mennyiségű emberrel kellene a szülése után is kapcsolatot tartani. Ez nem sikerülne, az illetők megharagudnának, aztán oda a hírnévnek.

Hasonló a pszichológusokhoz: kiszolgáltatott helyzetben megértő, segítő hozzáállása van, sokan ezt félreértik és barátjukká akarják fogadni. Ezt tudni kell kezelni, mert egy pszichológusnak sem lehet 2000 legjobb barátja 5-10 év praktizálás után.

Kor: ez is rettentő emberfüggő. Kiben milyen sztereotípia él. Nekem nem számított volna, másnak lehet, hogy igen. De fogorvosnál már jártam úgy, hogy 20 évesnek se tűnt az orvos, ezért furcsán méregettem, hogy vajon szakvizsgája van-e már, mielőtt hozzányúl a szanaszét gyulladt fogamhoz. Ő meg külföldi volt és azt hitte, hogy rasszista vagyok és azért méregetem. Ciki volt, de végül sikerült tisztázni a helyzetet.

Amit nem említettél, de fontos lehet:jó kapcsolat az orvosokkal. Mivel bármilyen komolyabb beavatkozást csak ő végezhet el és övé a szakmai felelősség is, úgymond ott ő a főnök. Ezért nem érdemes rosszban lenni velük, hiszen ha a szándék akarattal párosul, alá tudnak tenni a szülésznőknek. Vagy egyszerűen azt mondják a páciensnek, hogy ők Gizikével nem dolgoznak együtt, így válasszon, hogy melyikük fontosabb.

1. Akit az orvosom javasol.

2. Szülőszobára nem engednek frissen diplomázott szülésznôt, nőgyogyon kell lehúznia pár évet mielőtt beforgatják. Így nem botolhatok "kezdő" szülésznőbe. 30-38 között legyen. Idősebbet én nem választanék mert esetleg nincs tisztában az új dolgokkal, maradi lehet esetleg és anyám lehetne. Szóval nem.

3. Igen zavarna a simogatás mindenképp. A masszazs is.

4. Legyen közvetlen.

1. Nem tudtam hogy lehet szülésznő nélkül is... Nàlunk nem lehet vàlasztani/fogadni, azzal szülsz aki èppen kéznél van.

2. Idősebbekben jobban bízom, több mindent làttak màr.

3. Mèg baràttól is zavar, nemhogy egy idegentől! A masszàzst egyénként is utàlom, plussz nem vagyok az a fajta akit pátyolgatni kell (értem ezalatt a simogatàst, homlok törölgetést stb) A pàrom bent volt mindkét szülésnél, vele is csak annyi volt az össz fizikai kontalt hogy 'elkértem' a kezét hogy szoríthassam mikor màr nagyon fàjt.

4. Hàt valahol a 2 között.

2 külön szülésznővel volt 'dolgom', a második szülés indított volt, a papírmunka utàn egyből fekvés és addig fel sem kelhettem amíg a szülés utàn már a szobàmban a sajàt làbamon ki nem tudtam menni a mosdóba. A szülésznővel a 'na érzi màr a fàjàsokat?' kérdésen kívül csak pár mondatot váltottunk, mindkét sz.nő egyébként csak a legminimàlisabb időt töltötte velünk, jó is volt ez így.

Az első m.víz szivàrgàssal indult, mikor ràmkötötte a ctg-t egyből mondta hogy àlljak fel hogy a gravitàció is segítsen, később hozott egy labdàt amin ülhettem, nagyon hideg volt bent úgyhogy hozott egy vastag takarót, elmondta hogyan nyomjak majd, kérdeztem pár dolgot... A pisiléssel kapcsolatban kiskorom óta iszonyat gàtlàsos voltam (a szülés óta javult s helyzet), mondtam neki, aranyos volt, megnyitotta a csapot, kiment és becsukta az ajtót... (a ctg miatt ugye kb fél méter volt az össz mozgàsterem) Ő a szülés màsnapjàn bejött a szobába megkérdezni hogy vagyunk. 2,5 évvel később mikor a 2. terhesség miatt járkálnom kellett a kórházba mindig mosolyogva köszönt.

Szerettem volna a másodikat is nála szülni, dehát nem választhattam...

Alapjàban véve mint emberrel egyikkel sem volt problémám, mindketten kedvesek voltak, de az elsőtől jobb körülményeket kaptam úgymond.

Számomra a 'legmegfelelőbb' szülésznő kedves, türelmes, megértő, hiàba neki már a sokezredik baba mégis normàlisan válaszol a sokezredjére feltett kérdésre is. Felajànlja a kórház adta lehetőségeket hogy valamivel elviselhetőbb legyen a vajjúdás nem pedig azt nézi hogy neki mi a kényelmesebb.

Èn ilyen helyeken nem igazán merek 'kérni', ezért jól esett volna ha amíg a párom nem jöhetett be de én màr a géphez voltam kötve megkérdezte volna hogy nem akarok-e inni, kell-e zsepi, állítson-e a hàttàmlán, ilyesmik (az első ilyen volt). Tudom, minden munka unalmas màr egy idő utàn, de ilyenkor annyira ki vannak szolgàltatva s kismamàk, nagyrészük kb a halálfélelemmel küzd, jól eshet ennyi törődés.

Az orvosom ajánlotta a szülésznőt, akivel jól tud együttműködni és ért a homeopátiához, nekem ez fontos volt és engem igazolt.

Őszintén szólva eleinte nem volt szimpatikus, de bizalomgerjesztő az igen.

Azonos korúak voltunk (39), a szülinapján szültem.

Szülés előtti hetekben átbeszéltem vele az óhajaimat, nyitott volt rá.

Aztán eljött a NAGY NAP. Már éjjel többször beszéltünk telefonon, mikor a szülőszobára értem, már várt.

Végig jelen volt, és nagyon rutinosan érezte, mikor van rá szükség, egyébként a háttérben maradt. A vajúdás alatt azt éreztem, hogy ha bárki hozzám ér vagy masszírozni kezd, annak elharapom a torkát. Szerintem ezt láthatta rajtam, mert nem nyúl hozzám, kivéve, ha a tágulást vizsgálta.

LAbdán ülve vajúdtam, majd úgy éreztem, térdelve, négykézláb jobb lenne, partner volt benne, hozott alám egy csomó lepedőt, mert a vajúdás alatt végig pisiltem. Ő itatott.

Majd jött a kitolás, félig ülve az ágyon. 3. nyomásra meglett a lányom, burokban, nyakára kétszer tekeredett köldökzsinórral. Kb 5 MÁSODPERC alatt oldotta meg a burok-zsinór problémát, hihetetlen rutinnal.

Így lett vele beavatkozás-mentes, álomszülésem, homeopátiával, 2 óra alatt.

Hiszem és vallom: Egy jó szülésznővel az árokparton is szépen megszül az ember lánya.