Leírnád hogy hogy zajlott nálad a terhesség illetve a szülés?

Szia!

Nekem egyszer sem volt hányingerem, a terhességem teljesen zökkenő mentesen zajlott és napra pontosan 18 hetesen éreztem először a pici mocorgását!

Jósló fájásaim nem nagyon voltak, viszont mikor beindultak az igazi fájások, nem akartak de sűrűsödni se erősödni és ez legalább 10 órán keresztül tartott! Szóval kb 10 perces fájásaim voltak de nem tágultam semmit!

Aztán végre valahára rám nézett egy normális doki 8mert nem volt fogadott orvosom) és ő döntött úgy ,hogy kapja oxitocint!

Miután bekötötték 3 óra alatt meg lett a fiam! Fájni fájt persze, én csak gázt kaptam ami egy kicsit elbódított, de a tolófájásokat már alig éreztem! Inkább az volt a rossz amikor 1 percenként újabb fájás jött, akkor panaszkodtam a férjemnek, hogy csak egy kicsit hadd pihenjek, szerencsére már nem tartott sokáig!

Nem maradtak bennem rossz érzések, készülünk a másodikra! :)

szia!

6 hetesen kezdtem émelyegni,10 hetesen hányni,ez ki is tartott a 18. hétig.utána viszont nagyon jól éreztem magam.olyan 22 hetesen kezdett látszódni a pocakom.jóslóim nem voltak és nem természetes úton indult be a szülés,mivel magas vérnyomás miatt befektettek a kórházba és indították a szülést.nem tágultam semmit,így megcsászároztak.a szülés fájt,de kibírható.és lett egy gyönyörű kisfiunk,aki már 6 hónapos elmúlt.

Az első terhességem 2008ban maga volt az áldott állapot.Se hányinger se émelygés,semmi.Onnan vettem észre hogy babás lehetek,hogy már 2hetet késett.A 8.hónap elejéig dolgoztam(eladó) akkor építkeztünk,költöztünk.Totál fittnek éreztem magam.A hasam igazából olyan 5.hónap táján kezdett látszódni.A vége felé volt némi kellemetlenség,mert már sehogy nem volt jó aludni...40+2hetesen fokozatosan erősödő 10-5perces fájásokkal indult a szülés.éjféltől voltam kórházi ágyon hajnal 3kor burkot repesztettek,és 6:42kor sajnos nehéz tágulás miatt vacuummal szültem meg a fiam.

Utána a lábadozás elég nehézkes volt.Majdnem 6hétig véreztem,hol jobban hol kevésbé

A második terhességem most 2án fejeződött be.Rá tudatosan készültem.10hónapos volt a nagy,mikor is elkezdtünk próbálkozni(rajtam +5-6kiló felesleg maradt)és elsőre sikerült.Mondanom sem kell,rögtön intenzív hányinger,émelygés,12hetesen már kismama farmert hordtam,mert a +kilók szépen kikerekedtek,a farcsontom majd leszakadt.A lábaim zsibbadtak,főleg ha feküdtem.Egyszóval már nehezebben indult.És akkor még ott volt a nagyocska akit cipelni kellett,futni utána.A végére már alig bírtam szusszal.41+2hetesen indított szülésem volt.Egyszerűen nem akart kibújni az öcsi :-) éjjel bementem a szülészetre,5percesekkel,majd hajnalra elmulasztották,mondván pihenjek a holnapi indítás előtt,mert ebből most úgysem lesz baba.reggel laza 10percesek jöttek,2ujjnyira tágan 9:45kor bekötötték az oxitocint,rá egy órájára burokrepesztés,majd 3perces fájások és tolók,majd 13:20kor megszületett a fiam.Fura volt,hogy ilyen pikk pakk meglett.Most 8nappal a szülés után alig van vérzésem,igaz még ott az ágyon egy csomószor nyomkodták a hasam,és olyankor mintha L szám jött volna ki belőlem vér.A vágásom kicsit fáj még,de jobban zavar,hogy ott borotválták és most bök a szőr :-)

Egy hónapja szültem... nem volt zökkenőmentes a kezdet. Miután pozitívat teszteltem, egyből beteg is lettem... semmi gyógyszer, semmi fájdalomcsillapítás. Utána kezdődtek a tömény rosszullétek, reggeltől estig szinte egyfolytában hányingerem volt és sokat hánytam, sem enni, sem inni nem tudtam rendesen. Semmi nem segített... Ekkor még dolgoztam, az maga volt a katasztrófa, alig vártam, hogy hazaérjek és belógassam a fejem a vécébe :-( ... ja, és elmentünk egy wellness hétvégére, ahol megint lebetegedtem, ekkor már lázasan... szóval a 12. hétig nem élveztem a babavárást. K.b. ekkor megszűntek a rosszullétek... Mivel suliban tanítok, állandóan beteg lettem (+ akkoriban H1N1 mizéria), az immunrendszerem amúgy sem valami jó, a terhesség miatt még érzékenyebb lettem, ezért az orvos és kollegáim tanácsára táppénzre mentem, a 18. héten. Otthon minden rendben volt, sok időm maradt pihizni, tornára járni, előadásokat látogatni. Végig rendben telt/volt minden (leszámítva azt, hogy az arcom és a lábaim felpuffadtak a víztől), az utolsó hónap már azért nyüglődés volt, nagy volt a pocim (már a 8. héttől terhesnadrágot hordtam és nem tudtam letagadni, hogy terhes lennék!!), de érdekes módon nagyon jól aludtam az utolsó napig. A 41. héten kicsit hígabb folyásra figyeltem fel, az aznapi NST-ről már nem engedtek haza. Megrepedt a burok és szivárgott a magzatvíz. Semmit nem éreztem amúgy. Oxitocinnal indítottak. Semmi. Burkot repesztettek. Semmi. Még egyszer burkot repesztettek, na itt beindultak a fájások. EDA-t kaptam kétszer, majd az orvos kicsit rásegített a tágulásra, na onnantól elég gyorsen meglett életem értelme :-))) A szülés elviselhető volt, az eleje inkább uncsi (össz-vissz 10 órás procedúra), mint fájdalmas :-)Jövő héten megyek hathetes kontrollra, panaszom nincs, a 4. héten már nem véreztem, bár a gátseb érzékeny még némiképp... kiváncsian várom párommal az első együttlétet :-)

Szeretnénk még egy babát, hát állok elébe... mindenkinek problémamentes várandósságot és könnyű szülést kívánok!

Szia,

nem volt hányingerem, inkább zabálhatnékom kb félidőig. Semmi rossz terhestünetem nem volt, csak növesztettem a pocakomat. Végig dolgoztam, tornáztam, pörögtem.

Abszolút problémamentes terhesség :)

36.héten megvettem mindent, bepakoltam a csomagomat, kimostam mindent, stb...

Kiírt nap előtt 4 nappal éjjel jöttek a fájások, egyből 5 percesek, bementünk a kórházba, burkot repesztettek, kaptam oxitocint, és két óra múlva megszültem :)

Magyarul a szülésem is nagyon könnyű volt, mindenkinek ilyet kívánnék, ha lehetne.

A babám is nagyon nyugodt, türelmes, kiegyensúlyozott, szuperjó természete van, már másfél éves.

Most megint babát várok, megint nincs terhestünetem, megint csak a pocakomat növesztem. Remélem a szülésem is megint olyan jó lesz, és remélem megint ilyen nyugodt babám lesz.

Jah, mindkét terhességnél volt az első 2-3 hétben kis fáradtság. Az elsőnél végigdolgoztam a fáradtságot, most a másodiknál pedig mindig lefeküdtem aludni, mikor a babám is aludt. De ezek csak a 6-8.hétig tartottak kb.

A szülés fájt, de azt hittem, hogy sokkal jobban fog fájni. A vajúdás része abszolút nem volt gáz, nekem a kitolás szakasz volt fájdalmas :( Főleg, hogy kicsit elbénáztam a levegővételt. De most már tudni fogom a másodiknál :)

Szia

Elsőre összejött a babó, egyáltalán nem voltam rosszul, semmi kísérő tünet nem adódott, a mensi lemaradását ha nem számítom, akkor szinte észre sem vettem h várandós vagyok. átlagos testalkatú vagyok (bár magas), és egészen az 5. hónapig szinte nem is látszott a pocakom.

a 14.héten életmentő műtétem volt, félő volt hogy a babát iselveszyítem, de mégiscsak megmaradt, aztán végig izgulhattunk, hogy a sok gyógyszerezés meg stressz mennyire ártott neki... ez nagyon nehéz volt lelkileg, bár fizikailag is az volt, mert ahogy nőtt, úgy nyomta a belső varrataimat :s

végül éppencsak betöltött 37.héten, teljesen váratlanul, előjelek nélkül indult meg a szülés. egyből stabil 5 perces fájásaim lettek, a nyákdugóm akkor már 3 hete nem volt meg... 8-kor elment a magzatvíz, 10.40kor megvolt a kislányom, makkegészségesen!!!!!!!!!!

és nem repedtem, nem vágtak, pár óra múlva már törökülésben szoptattam...

maga a szülés nem volt annyira fájdalmas, mint vártam. inkább csak borasztóan izgultam és sajnos a személyzet hozzáállása nagyon tré volt.

a második baba teljesen váratlanul, fogi gátló mellett érkezett hozzánk, úgy döntöttünk, hogy megtartjuk, de volt min izgulni megint, és egy csomó kivizsgálás következett. szerencsére ő is teljesen egészséges lett.

vele sem voltak panaszaim a várandósság alatt, bár az utolsó 2-3 hetet kihagytam volna, akkor már nagyon nehézkes volt ellátni a kislányomat ( 17 hónap van köztük minössze).

jóslóim most sem voltak, hajanl 3 felé kezdtem görcsölgetni, de összevissza és nem is intenzíven, hatkor elindultunk, belefutottunk egy balesetbe, yztr hitem a kocsiban megszülök... nyolcra értünk be és 8.45kor megvolt a fiam.

borzaslmasan fájt, azt hittem ott halok meg, és nem vicc, de félig meg is őszültem a szülőágyon.

most sem kellett vágni és nem is repedtem, 3 óra múlva ülve szoptattam :)

a kisfiamra rá volt csavarodva a zsinór, de szerencsésen megúsztuk komolyabb komplikációk nélkül...

mázlista mindkét gyerekem :D :D :D

Szia!

Nekem nem volt semmi tünetem, nem is gondoltam terhességre mert előtte sem menstruáltam túl gyakran és a terhességet megelőző 3 hónapban mindig negatívat teszteltem ezért már feleslegnek tartottam újabb tesztet venni. A párom vett rá hogy mégis teszteljek mert gyanús volt neki, hogy megint nem jött meg. Olyan 9-10 hetesnek becsülték a terhességet mikor orvoshoz mentem. 13 hetesen már rendes hasam volt, látszódott a terhesség. Nagyon jól viseltem a terhességet, tényleg semmi bajom nem volt. 14 hetesen mozdult meg először, nagyon jó érzés volt, furcsa de jó:) A terhesség alatt végig dolgoztam, tök jól voltam. A 28. hét körül kezdődtek a jóslók és elkezdett távozgatni a nyákdugóm is aminek nem örültem mert onnantól se szex, se ülőfürdő, semmi. :S A vége felé már nagyon kényelmetlen volt pocakkal, a legnagyobb melegben voltam terhes, ráadásul felújítottunk, se fürdőnk nem volt se konyhánk, 3 hétig anyósékhoz jártunk fürdetni. Éjjelente nem sokat aludtam mert az emeleti szobában laktunk akkor és ott még melegebb volt, ágy nem fért be ezért egy matracon feküdtünk a földön, hát már minden bajom volt, nagyon sokat hisztiztem ez miatt. Vizesedtem is, a lábam és a kezem is be volt dagadva, de akkor az volt a legkevesebb. A szülés nem akart megindulni, pedig már nagyon vártam. Mivel rendszertelen volt a ciklusom nem tudták pontosan megállapítani hányadik hétben járok, mindig UH alapján becsülték a kort, át is írták 4x a szülés időpontját, végül egy 5. időpontban szültem meg.:D 42. hétre szültem császárral, előtte 50 órás vajúdás volt, nem tágultam rendesen és a baba szívhangja el-el ment. A fájások fájnak rendesen, nagyon nehezen bírtam, kényelmetlen is volt mert ha elmozdultam elment a szívhangja ezért mindig baloldalt kellett lennem. Az elején még sétálgattam, ültem a széken, másztam a bordásfalra, stb de később nem volt erőm semmire. Adtak fájdalom csillapítót, de szinte semmit nem ért:S A párom is nehezen bírta a 3 nap szülőszobát, szegénynek még ágyat se tudtak adni mindig hazaküldték aludni. Este az utolsó busszal ment és az elsővel jött hozzám. De azt mondta nagyon megérte neki is mert olyan jó volt, hogy először ő látta a babánkat:) Mikor megszületett olyan csepp volt, lógott rajta a bőr meg nem emberi színe volt, de így is nagyon szép volt. A lepényem el volt érve és mint utólag kiderült kb 5-6 héttel hordtam túl a babámat e miatt a súlya kevesebb volt mint vártuk, 3400 g-al született. Volt egy kis oxigén hiánya is a túlhordás miatt, de azt mondta a gyerekorvos, hogy semmi maradandó baja nem lesz mert még időben kivették. A bőre is helyrejött, 6 hetesen már olyan színe volt mint a többi kisbabának. Most már nagy kópé, már szalad, alig lehet megfogni:) Nagyon fejlett gyerek, mindent 4-5 héttel előbb kezdett el csinálni mint a többi baba. Már 11 foga van, most jön a 12. ami rágófog és ezekkel szenvedünk :S De a csücske már kint van úgyhogy pár nap és vége :)