Nektek milyen élmény volt a szülés? Mennyi ideig tartott? Volt e gátmetszés? Fáj? Apás szülés volt?

Pénteken töltöttem a 40. hetet, de semmi nem történt így hétfőn befektettek megfigyelésre (napi 2 nst + áramlás). 41. héten kellett volna mennem a főorvoshoz indítási megbeszélésre, de előtte este elkezdődtek a fájások. Nem izgultam, mert helyben voltam, fél 6-tól 10-ig még nyugodtan beszélgettem a (szintén terhes) szobatársammal. Akkor már ő mondta, hogy menjek szólni, mert látja rajtam, hogy ebből szülés lesz 😅 csináltak egy nst-t, ami rendszertelen fájásokat mutatott, de csak azért, mert nekem nem volt óriási a pocakom és ahová tették a gépet nekem nem ott fájt 😂 Az ügyeletes szülésznő közölte, hogy ez csak jósló, de azért megvizsgált a doki is és akkor voltam bő 2 ujjnyira kitágulva már. Nálunk nincs beöntés, hanem kaptam kúpot, meg kórházi hálóinget és visszamentem a szobába még zuhanyozni stb. Felhívtam a férjem is, hogy álljon készenlétben, de még nem hívtam be. Bekerültem a szülőszobára, a fájások simán bírhatóak voltak, sétálgattam, netezgettem. Aztán megrepedt a burok, elfolyt jó sok víz, akkor már kaphattam labdát. Megvizsgált a szülésznő és sietve hozta a telefonom, hogy hívjam a férjem, mert elég gyorsan haladnak a dolgok. Mire beért már erősödtek a fájások, emlékszem úgy bírtam ki őket, hogy a vállamon lévő kezéhez szorítottam az állam 😅 illetve megkértem, húzza fel a zoknimat. Kis idő múlva jöttek a legerősebb fájások, az utolsó mm-es tágulásnál (a méhszáj már nem is volt meg teljesen körben csak egy kis része). Na akkor nagyon kellett figyelni a lélegzeteimre, mert ha kapkodtam, akkor kibírhatatlan volt a fájdalom. Ha sikerült szépen venni, akkor meg elviselhető. Mindig kérdezgettem a szülésznőt, hogy mennyi idő még 😅 azt mondta szerinte 3-ra meglesz. Hát 2:45 környékén szólt, hogy lehet nyomni, aminek és annyira megörültem, hogy mindent beleadva 2 nyomásból meglett a kislányom. Doki készenállt rutinból gátmetszeni, de nem volt ideje, de szerencsére nem is repedtem így 0 varratom lett.

Apás szülés volt nálunk. Még terhes sem voltam amikor beszéltünk erről a párommal és már akkor kijelentette hogy ő bent szeretne lenni. Kiirt előtti napon éjjel 2kor folyt el a magzatviz. Nekem nagyon jó élményként maradt meg a szülés, főleg hogy hozzá képest a terhesség az borzalom volt. Nem volt olyan pillanat amikor jól éreztem volna magam a bőrömben, egyik egészségügyi gond után jött a következő, végig volt valami bajom. Ehhez képest a szülés, amitől mindig is a legjobban féltem, 5 óra vajúdással és egy fél órás kitolással megúsztam. A vajúdás is olyan volt hogy csak az utolsó egy óra volt olyan, amikor azt mondtam hogy ezt nem bírom. Addig olyan volt mint a legerosebb menstruációs görcsöm, amit ugye minden hónapban kibirtam így akkor sem volt gáz. Utolsó egy órában könyörögtem csak fájdalomcsillapításért, de mivel azt a fogadott dokim adta volna be, akit nem akartak felfelé hívni, így pont reggel 7re esett be a kitolásra, amikor neki is mondtam hogy na akkor most már kaphatok fájdalomcsillapítót? Erre mondta hogy most? De hát most már szülünk! :D kitolas sem volt vészes elmondták mit hogy csináljak, két rossz nyomás után harmadjára már belejöttem. Szóval összességében sokkal jobb élmény volt mint amire számítottam, megint amiket neten olvasgattam másoknál. Mikor kitoltak a szobába már akkor azt mondtam, ha következő babánál is ugyanilyen lenne a vajúdás meg a szülés már holnap bevállalnám.