Érti ezt valaki? Miért ilyen nehéz? Feladom! Én már nem tudok újabb ötletet, elfogyott az erőm, legszívesebben fel sem kelnék többet..
23 évesek vagyunk,most már 37 hónapja várunk a babára!Tavaj elvetéltem,de azt mondták minden rendben!Mindig pontosan jött meg,mióta szedem a vitaminokat,számolgatok,felváltva 28 és 32 naposak a ciklusaim,minden hónapban megduplázódik a cicim,fáj,és mindig csalóduk......Annyi vitamin,teák,cseppek,pempő,pózok,már mindent próbáltunk.....én már teljesen el vagyok keseredve,mindig van akinek aktuális a baba téma és nekem nagyon fáj,hogy nekünk nem adatik meg.....nem iszok,nem cigizek,leszoktam a kávéról,az egész életünk a naptár körül forog,már nem tudom mi legyen.....maga a szexuális életünk szuper és annak a rovására nem megy a "babadolog" de hatalmas a feszültség....főleg mikor megjön,mert mindig keresek okot dühöngeni!Lehet feladom,belőlem soha nem lesz anya.......
Én nem tudom már kezelni a csalódásokat!
Kérdezem én ,ha minden rendben velünk,akkor miért nem????!!!!Másnak olyan egyszerű,sorban vesztem el a barátnőimet mert nem tudom "végigaszisztálni" a babavárást és nem tudok öszintén velük örülni,önző lettem!
A baj a görcsös gyerekakarás. Amint elfelejtet ezt a tudományos gyerekgyártást és megnyugszol, illetve rendbe teszed az életed és kiegyensúlyozottá válsz, sikerülni fog!
A meddőség okai
A meddőségnek számos organikus, nőgyógyászati, illetve immunológia oka lehet, amely magyarázhatja a gyermekáldás elmaradását. Az orvosi szemlélet szerint, a meddőségnek valamilyen rendellenesség az oka, amit meg kell gyógyítani. Ha a kezelések ellenére sem következik be a terhesség, akkor az orvostudomány mai állása szerint ez az úgynevezett tisztázatlan eredetű meddőség, amibe bele kell törődni.
Mégis gyakran hallunk olyan esetekről, amikor sokévi meddőség kezelés után a pár beletörődvén a megmásíthatatlanba, örökbe fogad egy gyermeket, majd hirtelen az asszony teherbe esik. Hogyan lehetséges ez? Milyen egyéb okai lehetnek a meddőségnek a nőgyógyászati okokon kívül?
Ha másképpen gondolkozunk, s nem azt a kérdést tesszük föl, hogy mi a meddőség oka, hanem azt, hogy mi lehet a meddőség értelme, jelentése egy- egy esetben akkor talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.
A meddőség evolúciós értelme
Ha egy egyénnek olyan rosszak a körülményei, hogy menekülni kényszerül, vagy nincs mit ennie, akkor nem lenne túl bölcs dolog utódokat világra hozni, mert ezzel mind az anya mind az utódok fokozott veszélynek lennének kitéve. Az emberi szervezet elég bölcs, s ilyen körülmények között a szaporodási képességet gátolja. Az erősen fogyókúrázók és az anorexia nervosában szenvedők menstruációja elmarad. Az alultápláltság ugyanis azt jelenti az agy számára: " ez egy olyan táplálékhiányos helyzet, hogy most nem szabad gyermeket szülni".
Háború és természeti katasztrófa idején sok nő havi ciklusa megszűnik. Ilyenkor az emberi agy érzékeli a veszélyhelyzetet, s ezért blokkolja a reprodukciót. Hasonlóan a fokozott edzés, azt jelenti az agy számára, hogy most vészhelyzet van, menekülni kell, tehát nem szabad szülni. Nem csak a fizikai megerőltetés, de a lelki megerőltetés, a stressz is ugyanezzel a jelentéssel bír, hiszen az agy nem ismeri a különbséget a biológiai és a lelki stressz között. Ennek oka hormonális szabályozásban keresendő.
A hormonális szabályozás
Az emberi hormonális működés legfőbb szabályozó szerve az agyban található hipotalamusz-hipofízis egység. Stressz esetén a hipotalamuszból a kortikotropin felszabadító hormon (CRH) választódik ki, mely gátolja a szaporodást. Így ha stresszt élünk át, ezzel mintegy a veszélyes környezetet jelezzük az agyunknak, ami a CRH hormonon keresztül megvéd minket attól, túlterheljük szervezetünket egy esetleges terhességgel. Az éhezés, az alacsony vércukorszinten keresztül szintén megnöveli a stresszhormonok mennyiségét, s hasonlóan a szaporodást gátolja. CRH-t a terhes méh is termel, ez azonban ellentétes hatású, a hipotalamusz CRH termelését gátolja, azaz védi a terhességet, később pedig egy meghatározott CRH szint elérése az, ami beindítja a szülést.
Krónikus stresszben, szorongásos állapotokban, s depresszióban a vér hipotalamikus CRH szintje nagyon magas. Ez a magyarázata annak, hogy depresszió illetve szorongásos állapotokban miért gyakoribb a meddőség, és a koraszülés. Meddőség esetén teljesen gátlódik a szaporodás, koraszülés esetén a terhes méh által termelt CRH nem tudja visszaszorítani a magas hipotalamikus CRH-t, s a két CRH együttes hatásaként létrejön a vetélés. A gyermekkori pszichotraumák, bántalmazások, elhanyagolások élethossziglan megemelhetik a vér CRH szintjét, s ezzel előidézhetik a terhesség negatív kimenetelét.
Mindezek fényében érthetőbbé válik, hogy a meddőség kezelésére adott hormonkészítmények miért nem hatnak némely esetben. A szervezet küzdelme a terhesség bekövetkezte ellen gyakran erősebb, mint a kezelések.
Olykor a depresszió vagy szorongás az, ami meggátolja a terhességet, máskor a depresszió később alakul ki a meddőség elleni kezelés következtében, az ekkor átélt félelmek, szégyen, bűntudat következtében, s rontja a további kezelések esélyeit.
Depresszió, szorongás
Az emberi lélek bonyolult és érzékeny. A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülőszereppel járó felelősségtől, egyaránt meddőséget okozhatnak. A párkapcsolatban való bizalom hiánya, szintén meddőséghez vezethet. Kora gyermekkorban a szülőkhöz való kötődés elégtelen volta, az érzelmileg hideg szülő- gyermek viszony, a korai gyermekkori traumák , szeretett személy elvesztése, haláleset, rossz házasság, egy eltévesztett életpálya, egyéb kudarcok, tartós érzelmi megterhelés egyaránt okozhat olyan depressziós illetve szorongásos állapotokat, melyek meddőséggel járnak.
Ezek az állapotok pszichoterápiával jól kezelhetők, s ezzel a teherbe esés esélye is jelentősen nő.
Fórrás:
" [link]
Az a baj, hogy már túl görcsösen vagytok együtt... Sok olyanról hallottam, hogy pont e miatt nem jött össze a dolog. Pl egyik ismerősöm! 16 évig próbálkoztak, beültetés, szuri kúra stb... Majd mikor 16 év után azt mondták, hogy nekik ez volt megírva, született egy gyönyörű kislányuk! Nagyon fiatal vagy még! Nem szabad elkeseredni! Én megértelek, hogy nagyon vágysz rá és elszomorít a próbálkozás és a sok sikertelen hónap. De szerintem most egy darabig ne görcsöljetek rá! Ne nézzétek a naptárat, ne ovu tesztelj, semmi... Csak amikor megkívánjátok egymást a pároddal ás jól esik szeretkezzetek egyet és csak lazán! Higgy benne és össze fog jönni!
KITARTÁS!!! Fiatal vagy és előtted az élet!
Egy 23 éves kismama
Az a baj hogy már érzem hogy nem jó....nem akarok bemenni a boltba,postára....mindenhol babába,kismamába futok!Gyülölöm az érzést mikor szembejön a babakocsi,mikor mglátom as fényképeket amin a kedvesem a tesója lányát fogja,robbanni tudnék...annyira fáj......
A párom szerint "majd jön ha nem várjuk"
A doki a vetéléstől számol,szerint ráérünk és amúgy se foglalkozik normálisan velem.....
tovább nehezíti hogy anyuék azt sem tudják hogy babát szeretnénk,szerintük még nem kéne,pedig mindenünk meg van,a munkahelyen is "titok" mert első körben küldenének el.....a barátaim mind babáznak........nagyon nehéz "egyedül" feldolgozni.......
Kapcsolj ki,feleljts el a babát.
Nézd meg hányan vannak azok akik rengeteg próbálkozás, hormonkezelés,inszem....minden után feladják,elfogadják,hogy gyerek nélkül élik le életüket,ésakkor teherbeesnek.
Már te is mondod,hogy már ott tartasz,hogy a nagy akarástól tünetek jelentkeznek, tehát már a szervezeted se tudja,hogy mi történik.
Kapcsolj ki, mondd azt, hogy majd 2 év múlva folytatjátok, keress magadnak valami elfoglaltságot,dolgozz, foglalkozz a hobbiddal, tanulj. Fejezd be önmagad figyelését, épp csak a menstruációd dátumát írd fel,semmi mást. és meglátod sikerül.
nem olvastam végig az összes választ.
de az én véleményem h válts orvost!!! aki ennyi idő után is azt mondja h nincs szükség további lépésre-vizsgálatra, azt nem tudom minősiteni...
ha tényleg ki vagy vizsgálva te is és a kedvesed is alaposan akkor is enniy idp után már szoktak lépni...ha mást nem esetleg closty vagy akármi(nem vagyok orvos,egy jó szakember majd megmondja esetetekben mi a teendő)
tényleg nem szabad görcsösen akarni, de tudom h könnyű ezt mondani...nagyon drukkolok h sikerüljön! de fel semmiképp ne add, még olyan sok lehetőség van ami segithet(amiket irtak is, inszem,lombik stb)és még olyan fiatalok vagytok. hajrá:)
Én kitettem egy képet a babáról, egy képet amin 3an vagyunk rajta és egy lagzis képet, ahol a haverok a babával vannak, persze csak a mi kezünkben nincs gyerek. Mostmára munkahelyemen is a tesóm babája a háttérképem, lassan 1 éve. Mindig mosolygok, ha meglátom...
Ezzel azt akarom mondani, hogy hozzáállás kérdése. Nálam is vannak hullámvölgyek, nem is titkolom, de olyankor kisírom magam egy óra alatt, elpanaszolom saját magamnak a bánatom és már megy is tovább az élet. Nekem ez segít. Gondolj bele, ha ennyire magadba fordulsz és marod magad, nagyon a mélybe zuhansz. Azt ugye te sem akarod. Mondom, próbálj meg visszaváltozni olyanná, amilyen voltál 3 évvel ezelőtt. Biztos mosolygós, jókedvű, bulizós csaj voltál és most mit csinálsz?? Otthon punnyadsz és gyűlölöd a világot. Mindenkit, néha már saját magadat is. Ugye eltaláltam? Rázd fel magad!! Mikor vártuk havonta, hogy megjön-e vagy sem, a párom egyszer arra a kérdésemre, hogy: "te nem vagy ideges?", ezt mondta nekem: "Miért, ha ideges lennék az segítene? Nem attól leszel terhes, hogy mennyire idegeskedünk rajta. Ha terhes vagy, akkor az leszel 5 nap múlva is, ha nem, akkor is megjön, akárhogy izgulsz rajta." Azóta én is nyugalomban várom a mensit, mert igaza volt. Hány napom ment el arra, hogy csak azt lesegettem megjött-e, nem mentem sehova, nem csináltam semmit. Mostmár nyugiba vagyok, úgyis megjön, ha így van nekünk megírva. Vegyél szexi fehérneműt, várd ma este úgy a párod, mintha csak pár hónapja lennétek együtt. Pezsegj újra!!
Keress másik dokit.
menjetek a meddőségibe,ott alaposabban kivizsgálnak.
ebbe nem szabad igy beletörődni,ugy hogy a meddőségiben se jártatok,ha akarjátok a babát,akkor menjetek el.
Nem szokták igy feladni a párok hogy csak nődokinál jártak és ennyi,mindent végigjárnak sokan,és ha akkor se jön össze,akkor keserednek csak el.
Az önsajnálat se jó,nem is tesz jót a lelkednek se,és csak azt tudatositod magadnak h nem lehet gyereked...ismerősöm épp kezdte volna meg a kezesésket a meddőségiben mikor spontán összejött a baba.nem adta fel,tudta h lehet gyereke,valamilyen módon,és ezt ott belül is érezte,és nem lemondó volt a babával kapcsolatban.
Kérlek irj még hogy hogyan alakulnak a dolgok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!