Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Ti mit tennétek az én helyembe...

Ti mit tennétek az én helyemben? 40 évesen 2 felnőtt gyerek után még szeretnék babát, de az elmúlt 1 1/2 évben 2x is vetéltem.

Figyelt kérdés
most eltelt az a 3 hónap amit a főorvos javasolt a vetélés után, és mondta, majd menjünk vissza megbeszélni hogyan tovább. Az 1. eset után vizsgáltak toxora, azzal volt kicsi gond, de nem az volt az oka, a második a 8. héten még nem volt életképes, ezért történt a baj. Mindkét eset nagyon megviselt, törést is okozott a kapcsolatunkban, ami mostanra helyreállt, de ne tudom mit tegyek. Merjek még egyszer bevállalni egy terhességet vállalva ugyanezt a kockázatot, vagy még rosszabbat, vagy mondjak le arról, ami az életcélom volt, hogy sok gyerekem lehessen... sajnos amikor jöhettek volna nem engedhettük meg magunknak, a kettőt is gond volt egy időben iskolába járatni, most meg mire ez nem probléma elszállt felettem a kor. kíváncsi vagyok ki hogyan cselekedne, lehet ezzel megkönnyítenétek a döntésemet, mert a biológiai órám vészesen ketyeg :(
2011. nov. 2. 18:04
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%
Bocsi, én nem voltam ilyen helyzetben, de egy kedves ismerősöm igen. 10 évig próbálkoztak a babával - akkor már két nagyobb gyerek után. Neki egyszer volt vetélése, de olyan komoly volt, hogy az egyik petefészkét is kivették, majd közölték a dokik, hogy ezek után nem biztos, hogy összejön a baba. Teltek az évek és a baba mégis megfogant spontán. Azóta már eltelt egy év, a pici elmúlt 3 hónapos, és az ismerősöm mindig csak annyit mond, hogy minden tragédia ellenére a legjobb döntés volt, hogy mertek próbálkozni. Most 43 éves, és hihetetlenül boldog nő, boldog anya. Két nagy gyerekkel és egy aprócska, újabb csodával.
2011. nov. 2. 18:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:

Cselekedj szíved hangja szerint!

Kívánom, hogy sikerüljön ez a projekt! :)


Mért ne lehetne még egy gyermeked?

Bár én csak 29 éves vagyok, egy lányom van, nem tudom, méltó vagyok-e tanácsot adni. De az én véleményem, hogy mért ne próbálnád meg még 1-szer.

Több ismerősömnek, munkatársamnak összejött. Jó, volt akinek akaratán kívül... Tehát elvileg összejöhet még a kudarcok ellenére akár.

2011. nov. 2. 18:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
66%

Szerintem ez olyannyira a te és párod döntése kell, hogy legyen, nem pedig másoké.:) A rizikó mindig ott van, és ha az ember ezt mérlegelné, talán már kihalt volna az emberi faj:))) Ismerősöm 40 évesen szülte első babáját és szép, egészséges és boldogok.

Én már nem vállalnék több gyermeket, mert úgy érzem, hogy fel is kell nevelnem, és nekem a körülményeim ezt nem teszik lehetővé. (anyagilag) Most 42 éves vagyok, és egy gyermek 18 év masszív elfoglaltság. Fájna, ha nem tudnám neki azt biztosítani, amit az elsőnek. Emellett én már azt vettem észre, hogy nincs is olyan türelmem a picikhez, mint 20 évvel ezelőtt. De ezt mindenkinek magának kell mérlegelnie. Ha te szeretnél még és erre megvan a lehetőséged, akkor légy ismét boldog kismama, szívből kívánom!

2011. nov. 2. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:

Én azt javaslom, minél hamarabb keress fel egy meddőségi központot, vagy egy Kaáli Intézetet, hogy kövessék nyomon a terhességedet! Írjon fel a doki Utrogestant, figyelje a méhnyálkahártyádat. Így sikerülni fog! A barátnőmnek ugyanígy jött össze, bár ő azért ment el az orvoshoz, mert lombikozni akart, de a doki lebeszélte róla. Összejött nekik természetes módon, csak folyamatos kontroll alatt volt a csaj hónapokig, és egészséges kisfia született!

Sok sikert!!

2011. nov. 2. 19:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
...ja, azt elfelejtettem megírni, hogy a barátnőm is azért ment el a dokihoz, mert többször elvetélt.
2011. nov. 2. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:

Kívánom,hogy ilyen családba szülessen gyerekek,ahol várják őket!Szerintem nagyon sok múlik azon,hogy te milyen karban vagy.A rokonom 42évesen 3vetélés után szülte a 2.gyermekét,de sajnos 850grammal 27.hétre megszületett így nagyon nehéz volt az első 1év.Hozzáteszem,az egészsége messze nem tökéletes.

Kívánok neked egészséges kisbabát,ha emellett döntesz!

2011. nov. 2. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:

Ugyanebben a cipőben jártam én is annakidején. Abból a szempontból legalábbis, hogy 2 nagykamasz gyerek mellett 38 évesen lettem állapotos a lányunkkal, és a születése után 3 hónappal "terven felül" a legkisebb fiunkkal. Hetek választottak el a 40. születésnapomtól, amikor világra jött, egy teljesen normális, problémamentes terhességből.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a két vetélésed nem okvetlenül van összefüggésben a koroddal. Huszon, harmincéves nők is elvetélhetnek, sőt ha beleolvasol ebbe a kérdéscsoportba, láthatod, hogy ennél cifrább gondjaik is lehetnek.

Ha szeretnétek babát, az orvosoddal meg fogod tudni beszélni, hogyan tudnád felkészíteni a testedet az optimális "minőségűre", a következő baba kihordására. Már ha szükséges egyáltalán, mert ez sem biztos. Csak ne szorongj előre attól, hogy a korod miatt nem fog sikerülni, vagy megint rosszul végződik. Sajnos a természet néha gonosz tréfákat tud űzni, de a te esetedben szerintem inkább két szerencsétlen véletlenről van szó, nem arról, hogy valami bajod lenne. Mielőbbi boldog babavárást kívánok.:-))

2011. nov. 2. 23:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:

Én 41 éves vagyok és szeretnénk egy babát a férjemmel. Én is túl vagyok 2 vetélésen, minket is nagyon megviselt, bár a mi kapcsolatunkon nem esett csorba...

A második vetélés után azt mondtam, hogy többet én ezt képtelen lennék átélni. Aztán ahogy enyhült a fájdalom, annál jobban erősödött az érzés, hogy igenis akarunk még egy babát. Rajta vagyunk a projekten és hisszük, hogy most sikerrel járunk.


Még annyit, hogy én nem érzem azt, hogy 41 évesen "öreg" lennék a szüléshez. Bizunk a jóistenben, hogy ad nekünk annyi időt és erőt, hogy őt is fel tudjuk nevelni.

2011. nov. 3. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a bátorító szavakat :) még így sem tudom mit tegyek, de legalább van egy csomó jó példám... nagyon nayg káosz van bennem, a vetélések eléggé felemésztettek, az első után nagyon mély depi, a mostanit látszólag túléltem, de bennem nagy vihar dúlt - ez volt a krízisünk oka is! - vagyis még most is kétségek között vagyok. Remélem ezek az első lépéseim ahhoz, hogy rend legyen a fejemben és meghozzak valamilyen döntést. Azért még szivesen olvasok más példákat is, főleg ha jól végződtek. Nagy gondot okoz az is, hogy járok "hangyászhoz" is, de ő valamikor súlyos beteg gyerekeknél kezdte a pályáját és nagyon elfogult ebben a témában, mindig mondja, hogy inkább semmilyen, mint sérült baba, ezért ő nekem nem tud segíteni, mert nem észérvekkel akar meggyőzni, hanem a saját rossz tapasztalatával. Még egy nagyon fontos dolog: ha lemondok a célomról boldogtalan leszek és hiába mondja mindenki, hogy majd jön az unoka lassan, az csak az unokám lesz, nem a gyerekem! és a boldogtalan ember nem egészséges, a környezetére nincs jó hatással, most is érzem, hogy mennyire lehúzok mindenkit, ha olyan a hangulatom. alapból végtelenül vidám voltam, de már idejét sem tudom mikor nevettem egy jót...
2011. nov. 3. 22:00
 10/15 Manka68 ***** válasza:

Szia!

Sajnos nem tudok neked jó példát írni, de ha a baba nélkül boldogtalan lennél, akkor szerintem ne add fel! Mi is hasonló cipőben járunk, több mint 3 éve küzdünk a babáért. Alap kivizsgálások szerint mindketten rendben voltunk. Az eddigi mérleg : 2 sikertelen inszem, 3 sikertelen lombik, 2 spontán terhesség, az első 7-ik héten vetélés, a második 9-ik héten missed ab. Időközben derült ki, hogy IR-es vagyok, az utolsó két lombikot diéta és cukorgyógyszer szedése mellett csinálták, de így sem sikerültek. Most küld a dokim további vizsgálatokra, talán most majd kiderül tényleg, hogy mi a baj. Most azon töröm a fejem, hogy ha előbb elküld ezekre, vajon akkor már boldog anyuka lennék-e.

Én nem tudom feladni, nagyanyáink a mi korunkban még vígan szülték a gyerekeket, és azért nem volt annyira gyakori, hogy beteg lett volna a baba.

Édesapámat a nagymamám 42 évesen szülte, ő volt a család szeme-fénye. Teljesen egészséges volt!

Szerintem erősen túlmisztifikálják ezt a korkérdést, csak ijesztgetnek minket. Azért van annyi vizsgálat a terhesség alatt, hogy ezeket a betegségeket kiszűrjék! Tudom, a legrosszabb az, ha már kismamaként mondják az embernek, hogy nincs mit tenni, a baba beteg. De egyáltalán nem biztos, hogy beteg lenne. Viszont ha meg sem próbálod, akkor tutira nem lesz kisbabád!

Akárhogy is döntesz, megpróbáljátok-e újra, vagy nem, kívánom, hogy ne bánd meg a döntésedet!!

2011. nov. 5. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!