Tegnapelőtt volt Jónás-napom, és a férjem hajnal 1-kor jött haza a haverjától. Joggal vagyok pipa?

Szerintem kicsit túlreagálod. Nem megy mindenkinek "parancsra", és talán ha több spontaneitást hagynál a dologban, akkor a férjed sem elbliccelhető kötelességnek érezné.

Persze nem ismerem az előzményeket, mióta próbálkoztok, ő mennyire akarja stb. Talán a legjobb az lenne, ha leülnél vele és higgadtan elmondanád, hogy neked rosszul esett ez a lépése, mert nagyon vágysz babára stb (nem vádaskodva, hanem a te szemszögedből, mit érzel, mit szeretnél elérni, ő ebben hogyan tudna segíteni neked). Ha nincs meg az összhang, hogy ő is igazán annyira akarja, mint te, akkor könnyen visszájára fordulhat a nagy igyekezeted, hogy családot teremts. mindenképpen beszéljétek meg a dolgot, mert duzzogással nem jutsz sehová.

sok sikert, kitartást, és majdan boldog babázást kívánok!

tényleg kicsit túlreagálod. Különben sem tanácsos a férfiakat ilyesmivel stresszelni. Én is elkezdtem egyser, a férjemnek teljesen lekonyult tőle a fütyije, majd két hétig képtelen volt az aktusra. Nekik el is kell menni, nem elég csak „megjátszani” az orgazmust. Inkább titkon tereld úgy a dolgokat, hogy jól jöjjön ki a dolog, anélkül, hogy nyíltan kimondod, hogy „most gatyát le és ugrás az ágyba”. Különben nem értek a Jónás-naptárhoz, nem is foglalkoztat különösebben, de ha éjjel 1-kor jött haza, az csak 5 órával volt később, mint tervezted. Akkor akcióztál vagy sem? Ha nem, talán te sem akarod annyira. Jónásnak szerintem mindegy az a pár óra csúszás...

Egyetértek valamelyik előttem szólóval. Inkább hőmérőzz és ovu-tesztelj, ha fiút akarsz. Biztosabb.

Együttérzek veled:) Nekünk is van már egy gyerkőc és 10 hónapig próbálkoztunk ilyen tudományosababn hogy legyen kistesó..hát nem akart jönni...

A férjem nem beszédes típus, de parancsra nem szereti csinálni (amiben igaza is van és én se szeretnék CSAK a baba miatt együttlenni vele).

Így mi januárba "bedobtuk a lovak közé a gyeplőt":))

Mert addig csak bosszankodtam mindig mikor meghívta anyóst pl.az LH pozi napjaimra illetve utánra, mondtam én neki hogy mikor várható kb. de elengedte a füle mellett, márhogy neki nem volt ez olyan fontos.

Na a lényeg h februárban teljesen spontán sikerült a baba:)

Utólag visszanéztem és érdekes mód a jónás napra esik a megtermékenyités (de ezt előre nem néztem meg) ami azért is fura mert az pont egy nappal a várható mensi előtt volt.

Szóval sztem is kicsit hagyd a dolgot a természetre, nem véletlen hogy passzívan ellenállt a párod a hazaérésnek...

első válaszadó: nem tudtuk, hogy van már egy gyermek, s hogy kerek családban éltek. Így még inkább furcsa, ez a reakciója, viszont nyilván nem "ajánljuk", hogy más TÁRSat keress! Ez egyértelmű.

De ha végigolvassa bárki a depresszió és tragédia határán álló babára váró/vágyó nők kérdéseit itt és válaszokat, akkor egy icipicit megeshetne a családfőnek a szíve, hogy legalább időben haza megyek, mert ugyan már vár a feleségem és a gyermekem.

Nyíltan fel lehet vállalni, hogy nem megy kérésre, s ha nem szeretne gyermeket is MEG KELL BESZÉLNI!

Az őszinteség nem ér meg annyit, hogy egy életre van társa?