Apucik, anyucik vagy leendőbeli szülők milyen volt az a pillanat mikor eldöntöttétek, hogy most már szeretnétek babát? Nem féltetek?

Ó, dehogynem, teljes para volt pár napig :) de tudtuk, hogy akarjuk, csak érzelmileg utol kellett érni magunkat, főleg akkor, amikor kiderült, hogy az első hónapban sikerült is :) lassabban fogtuk fel, mint ahogy történtek az események.

Mi a párommal nem védekezünk, szeretnénk babát. De viszont én eléggé félek, hogy milyen anyuka leszek, illetve a szüléstől. Pedig nagyon vágyom rá. Biztos lenne nagy boldogság, de azért rémültség is, ha kiderülne, hogy várandós vagyok:)

mi már 2 honapja szeretnénk,,de az elején csak bele mentem a férjem miatt az elött mindig védekeztünk,de mikor 1 honap után a teszt nega lett nem voltam nyugodt ,,kicsit zavart h miért nem,,de a második honapot ugy kezdtem h nagyon szeretnék,retenetesen félek a fájdalomtól,,de túl kell esni rajta:)még várunk a picire:)

Nekünk nem volt konkrétan ilyen pillanat. Mivel mindketten már benne vagyunk a korban, így megbeszéltük hogy nem védekezünk, és jöjjön a baba ha jönni szeretne. A harmadik hónapban terhes lettem, de mikor a teszten 2 csík jelent meg, hirtelen mindkettőnket levert a víz. Azóta boldog szülei vagyunk egy 11 hónapos tündéri kisfiúnak!

Beszéltünk róla, hogy majd szeretnénk babát kb 5 éven belül,aztán egyszercsak "besikerült". A pozi teszt utáni 2 napot végigidegeskedtem, bosszankodtam, hogy én ugyan nem akarok még gyereket. Aztán az első UH-nál fordult a kocka. Akkor először örültem neki, és azóta is. Ma már nagyfiú, igazi rosszcsont. Imádjuk. Soha nem tartotta magam anyatípusnak, de viszonylag jól megy a dolog. Szerencsére igen nyugis 1. évünk volt, se hasfájás, se semmi más probléma nem merült fel. Még a kórházban eldőlt, hogy lesz tesója :) A szüléstől soha nem féltem, voltak fájdalmas részek, de túl lehet élni.

dehogynem! Féltünk és félünk a mai napig de ez igy van rendjén,az ember az ismeretlentöl fél. de a vágyakozás felülbirálja ezt. A legfélelmetesebb és legboldogabb pillanat eddig a 2év utáni pozi teszt.akárhogy vártuk már,ott megijjedtem.de egy pillanat mulva már bögtem az örömtöl.

Én is nagyon féltem... Ahogy elhatároztuk magunkat, még nagy volt a magabiztosság, és a nyugalom. A pozitív teszt láttán, sírás, először az ilyedségtől, aztán az örömtől. Végül mégis a bánat és félelem jött... 11 hetes terhesen elvetéltem. Ez augusztusban történt, azóta nem merek próbálkozni sem...