Hogy mondjam meg a szüleimnek hogy megszeretném tartani a babát? Irjatok kérlek.!

"...nincs iskolám a párom most nem dolgozik..."

"De az iskolát eltudnám végezni ameddig a baba nem születne meg addig járnák ugyanúgy aztán 1 évet halaszthatnák és meglenne a szakmám, a párom pedig visszamehet Németországba ahol megkeresné havonta a 350.000 400.000. "

ABORTUSZ!!!!! SÜRGŐSEN!!!!

Neked halvány lila gőzöd sincs arról, mi az a gyerekvállalás...

Nem ám annyi, mint az Éjjel-nappal Budapestben. Hogy a haverok eltologatják, azt kész.

Miből veszel pelenkát? Tápszert? Babafelszerelést? Ruhát? Stb?

Hol laknál? Miből fizetnéd a rezsit?

Durva ám egyedül lenni egy babával, mert a párod Németországban van!

És ha visszamehet, akkor most miért nem dolgozik???

"tulajdonképpen ezt valahogy így is terveztük."

Ez most komoly?

Nem kényszeríthetnek rá, maximum kidobnak 18 évesen gyerekestül.

Egyébként a mostani élethelyzetben nem lennél képes eltartani a gyereket, anyud jól látja, és igaza van.

Egyáltalán hány éves a párod? Biztosan távkapcsolatot akarsz? Ő mit szól hozzá, mennyire biztos a dologban? Stb. Mert simán előfordulhat, hogy kimegy, jól keres, aztán kinn ragad, te meg itthon egy csecsemővel a szüleid nyakán.

Mivel így terveztétek, nyilván konkrét terveitek vannak: hol fogtok élni, ki lesz a gyerekkel amíg te tanulsz a párod meg Németországban dolgozik, miből fogjátok megvenni a babaholmikat. Ezeket elmondod a szüleidnek, biztos megértőbbek lesznek.

Ha úgy "terveztétek", hogy a szüleid továbbra is eltartanak plusz a babát is, ingyen bébiszitterkednek amíg te tanulsz meg szórakozol... hát akkor annyira nem lesznek boldogak.

kedves kérdező,

tudom, hogy nem ezt a választ várod, de anyaként valahol megértelek téged is, de édesanyádat is.

17 évesen nem tudom, hogy pszichésen mennyire vagy kész az anyaságra (mert azért ne szépítsük a dolgot, kiskorú vagy és a terhesség nem volt tervezett gondolom).

A másik aggasztó tényező az anyagi bizonytalanság.

Hol laknál? Miből finanszíroznád az életed és a baba kiadásait?

Lásd be: akár a párod, akár a szüleid nyakára szülsz, kiszolgáltatott leszel te is és a baba is.

(a kisgyermekkel történő munkatapasztalat nélküli képzetlen munkavállalást engedd meg, hogy ne minősítsem- ez tényleg a 17 éves lány álomvilág kategóriája).

A döntéshez tényleg sok lelkierőt kívánok és inkább csak átgondolnivalókat írtam le (nem vagyok sem abortuszpárti, sem abortusz ellenes- mert hiszem, hogy nincs két egyforma élethelyzet).

A férjem külföldön dolgozik. Az általad írt 3-400 eFt kinti viszonylatban az éhbér kategória legtöbb helyen (100 eur körül)- abból gondoltad, hogy a "párod" fizeti a lakhatását, életét és még benneteket is eltart? Ez valószínűleg nem reális- legalábbis nem azona szinten, ahogy te most valószínűleg kitaláltad.

A gyermek apja egyébként mit szeretne? Mert ő is ugyanúgy felelős és ott van a történetben, mint te.

Hol fogtok élni? Pontosan miből? Elismerte az apaságot? Terveztek együttélést/házasságot vagy a gyerekszobádba szerzel egy kiságyat?

Éltetek már együtt (nem hinném..).

Babakelengyével hogy állsz? Van rokon/ismerős aki segíthetne ezzel vagy a tanácsaival?

Szüleid hogy állnak anyagilag (nagyon övön alulinak gondolom, mikor a tinilány közli, hogy szül a szülők nyakára, ha egyébként is szűkös a keret- arról nem beszélve, hogy a szülők akarnak-e, tudnak-e besegíteni, vigyázni a picire alkalmanként vagy ők is dolgoznak, hajtanak)?

17 évesen én is cukinak tartottam a babákat- anyaként, a valóságban tudom, hogy azért ez csak egy szűk keresztmetszete az életnek. A biztos háttér (anyagilag is, neked SAJÁT JOGON, tehát nem segélyke, nem szülőnek, aktuális pasinak kiszolgáltatva!), a stabil kapcsolat és érzelmi háttér (...tudom, papolás, 17 évesen ez még nagyon képlékeny és ez így természetes- de hidd el, a pár kapcsolata legalább olyan fontos a cslaád boldogságában, mint a szülő-gyerek kapocs!) elengedhetetlen.

Nem akarlak elkeseríteni, de te a fenti pontoknál mind-mind hiánnyal indulsz.

Nem beszéllek rá semmire, de jó alaposan gondold át.

Igen, és?! Érettségivel, nyelvtudás nélkül kitörölheted a segged, babám.

Gyerekes vagy, éretlen, de te tudod. Ha a szüleid vállalják, hogy eltartanak titeket (én nem tenném, csak a kaját max.), hajrá.