Miért érzik ezt az "ősanyâk"?

Pont hasonló kérdést akartam feltenni, csak nem tudtam, hogyan fogalmazzam meg, de ez tökéletes.:)

Ha valaki leírja egy kérdésben vagy válaszban a következő szavakat:fodrász, császár, stokke, nehéz a terhesség, tápszer, kozmetikus, smink, a gyereknek van apja, a nő továbbra is ember, munka, bébiszitter, házimunka megosztása stb., ők már kiborulva sápítoznak.

Szerintem ők úgy vannak ezzel az egésszel, mint woody allen, nem akarnak ehhez a klubhoz tartozni, de valahogy mégis furán érzik magukat emiatt.:D

Kérdező, ne foglalkozz velük. Aki szerint csak az elhízott, toprongyos anya az igazi anya (miután te csinosan, szépen nem vagy az), annak kár bármit is magyarázni. Túl ostoba ahhoz, hogy felfogja.

Abban lelik örömüket, hogy másokat bszogatnak, mert nekik nem jutott ennél több. Szomorú.

Pont nem rég olvastam egy blogbejegyzést, ahol a szerző szintén belefutott néhány ősanyába. Ott is ugyanez a téma: császár, szoptatás, otthon vs. munka stb.

[link]

"Nő,háziasszony, felesèg ÈS ANYA LESZEL"

A sorrend nem mindenkinél ez. De hát kinek mi a fontosabb, nem vagyunk egyformák.

Ilyenek az emberek, alapvetően. Mindig saját magukat érzik legjobbnak, és mindig belekötnek a másikba. A sovány leszólja a kövéret, a kövér gebének hívja a soványat, a nőies tramplinak nevezi a háziast, amaz meg k**vának a csinosabbat. A nők ennyiből még durvábbak, mint a férfiak, mert imádják egymás külsejét kritizálni, ha meg felmerül az anya kérdés, na ott aztán kitör az apokalipszis. Imádnak beleszólni, hogy a másik nő / meny / tesó, hogy nevelje a gyereket, hogy szüljön, hogy essen teherbe, MINDENBE. Ez a többségre igaz. És igen, tényleg vannak az ősanyák, akik legszívesebben otthon szülnének, birkasz@rral puhított szalmaágyon, vagy egy lótuszvirágokkal borított medencében, akik a szülés után 15 évig mesélik mindenkinek, hogy mennyi fájdalmat kibírtak, és mennyire csúnyák lettek és kövérek, de ez mind mennyire megéri, mert van 2 csodálatos gyerekük. Általában azok is ők, akik megköveznek, ha neadjisten el mersz menni dolgozni, mikor a gyerek már óvodás.

Tény és való, hogy van másik véglet is, tehát azok a nők, akik ELEVE császárt akartak, akiknek a nagyi neveli a gyerekét, akik 40 felett sminktetoválást csináltatnak, szoliba járnak és felvarratnak póthajat. Na az gusztustalan.

De ha valaki a gyerek mellett képes magára is időt fordítani, hogy csinos legyen, az szerintem csak dicsérendő lehet. Belső értékek ide vagy oda, az asszonynak meg a férjének is fontos, hogy ne hagyja el magát teljesen, csak mert gyereke lett. Sőt, a gyereknek is fontos.

Szóval igen, vannak végletek, ami nem túl előnyös, DE ettől függetlenül sem kéne az embereknek folyamatosan beledumálni a másik életébe. Ennek ellenére a többség csinálja, szemrebbenés nélkül, és még nekik is áll feljebb.

+ Irigység is van a dologban, hiszen sok nő csak annyira képes, hogy szül 1-2 gyereket, felszed 40 kilót, a férje dolgozik hétfőtől szombatig, hogy túlórával meglegyen a 110 nettó, magánéletük nincs, segítségük sincs, az asszony meg estére úgy elfárad a gyerekek mellett, hogy nem marad másra ereje, csak megenni a tegnapi hideg pizzát, és lefeküdni.

Kinek mit hoz az élet, nehéz ügy, de akiknek ez jön össze, azok bizony baromi irigyek, ha látják, hogy bezzeg a Julinak segít a férje, bezzeg a Juliéknak már van kertes házuk, meg autójuk, bezzeg a Julinak van ideje elmenni a fodrászhoz, mert anyóséknál van a kicsi. És emiatt a kevésbé szerencsések szemében Juli egy hülye, elkényeztetett p**a lesz, aki tojik a gyerekére és egész nap magát cicomázza.

Kedves 6-os! El olvastam a linked! Nagyon jooooooó! Jot derültem!

Kedves kérdező tök igazad van!