7 napja nem jott meg a menzeszem csinaltam tesztet, szerintetek milyen ez az eredmeny?

Ez pozitiv. Gratulalok.

Nem ertem az ilyen "meg ne orulj, de boldog babavarast" valaszokat.

Szerintem meg igenis orulj. Mindenki tudja, hogy vannak sajnalatos esetek, de ennyi erovel soha ne oruljon? Baj tortenhet kesobb is, szuleskor is, szules utan is, sot eluthet egy auto vagy rank szakadhatd a mennyezet. Igy szerintem nem lehet/nem erdemes hozzaallni az elethez....

Aki már átélt kémiai terhességet... missed ab-t..... spontán befejezett vetélést..... vetélést a második trimeszterben...... koraszülést, amit nem élt túl a baba, vagy komoly baja lett.... az már nem tud felhőtlenül örülni egy pozitív tesztnek. Én is átéltem ezek közül pár dolgot, ezért részben át is érzem, hogy miért nem. Ugyanakkor valahol az is "vétek" ha egész terhességünket végig "tárgyilagoskodjuk" és csak akkor merünk örülni, amikor már kezünkben sír az apróság. Rengeteg szeretetet megvonunk ezzel tőle, amire már az anyaméhben szüksége lett volna.

Van egy másik lehetséges megközelítés is. Egy elindult terhesség a mi terhességünk, a mi "gyermekünk" akkor is, ha életünk végéig velünk lesz, és akkor is, ha szó szerint csak pár héten át. Mi felnőttek vagyunk, el kell tudnunk viselni a fájdalmat, ha pár hetes embrió korában elveszítjük, de mivel annak a pár hetes embriónak is az édesanyja vagyunk, a szeretetünket szerintem ne vonjuk meg tőle azért, hogy magunkat védjük az esetleges csalódástól. Mi túléljük, ha fájni is fog, fel tudunk állni a gyászból,neki viszont talán nem mindegy, milyen atmoszférában létezik a méhünkben, még ha csak nagyon rövid ideig is, a mulasztásunkat felé viszont nem tudjuk pótolni utólag.

EZzel persze nem kell egyetérteni, én a saját elvesztett terhességeim tapasztalataiból gondolkodom így, persze tökéletesen megértem, ha valaki ellenkezőképp látja. DE eZ is egy lehetséges nézőpont.