Sikerülhet még ennyi idő után is? Volt így valaki?

Kicsivel 30 felett nagyon szerettem volna babát, igazából akkor lettek rá alkalmasak a körülményeink, és lelkileg is nagyon vágytam már rá. Beleadtunk 13 hónapot, és nem sikerült még csak egy pozitív teszt sem. Meg voltam lepődve (néha még mindig meg vagyok), mert soha nem szedtem tablettát. 10 hónapig mindent megtettem érte tényleg. Tudom, mikor van peteérésem, érzem a jeleit. Mégsem. Most muszáj volt másik munkát keresnem, így nyár végéig hagyjuk a baba témát.

De lélekben már nagyon fásult vagyok. El se tudom képzelni, hogy ha jó sokáig nem sikerül, utána hogyan lehet, hogy egyszer csak bejön? Még mindig nagyon örülnék egy magzatnak, de kezdem feladni. Nagy különbséget már abban se érzek, hogy most nem próbálkozunk kimondottan. Már szinte mindegynek érzem, hisz azzal se mentem semmire, mikor kihasználtuk a termékeny napjaimat.

Rosszabb napokon jönnek gondolatok, hogy várunk rá 1,6-2 évet, ha egyáltalán lesz valami, aztán ha netán elmegy, akkor kezdődik az egész évekig tartó várakozás és cirkusz előről. Közben olyan fiatal se vagyok már. Nagyon nem így képzeltem ezt az egész család alapítást... persze tudom, sokan mások sem.

Közben az orvos megírta a javaslatot nekem vérvételre, a páromnak sperma vizsgálatra. Most nincs hozzá lelki erőm, meg a munakhelyváltásom miatt jelenleg úgyis mindegy. De ha nem sikerül november-decemberig sem, akkor jönnek a vizsgálatok. De néha már nem is tudom, érdemes-e ezt erőltetni. Egy tortúra az egész. Gondolok már sokat az örökbefogadásra is.

Van itt, akinek több, mint egy év után sikerült a spontán fogantatás?