Jogos a félelem? Sikeres lombikosok adjatok erőt?!

Ez teljesen természetes.Még az is nagyon aggódik,akinek spontán sikerült viszonylag rövid idő alatt.Én is nagyon féltem az első hónapokban.Lényeg,hogy vigyázz magadra,és tartsd be az orvosi utasításokat.Minden rendben lesz,ne félj.Mekkora most a baba? :)

Hjaj, ez nem csak lombikosoknál van így, azt gondolom. :) Én PCOS-es vagyok, és az első hónapban spontán sikerült a kicsink anno, de mivel 6 héttel a pozitív teszt előtt mondta az orvosom, hogy ez nem fog spontán összejönni, az első 20 hetet végigstresszeltem. A férjem orvos, az elején hetente nézte a bHCG-t, kb. a 8. hétig, utána ultrahangokkal nyaggatam szegényt, míg megértettem, hogy de, igen, itt van, sikerült!!! Szóval az agybaj nem csak a lombikhoz jár, nyugalom, és minden szépet nektek!!!

Első vagyok.Én most vagyok 26 hetes.2 vetélésem volt a baba előtt,és a második után egy évre jött csak.Én is állandó streszben voltam,húztam a strigulákat,hogy mikor kell már végre uh-ra mennem,hogy megtudjam minden rendben.14 héten keresztül hánytam,és mikor volt egy jobb napom,és előfordult,hogy enni is tudtam,akkor már az jutott eszembe,hogy ez biztos azért van,mert már nem él.Miután ezt ki mondtam hangosan,néháyn óra,és olyan rosszul voltam,hogy a wc-ig nem értem el.A férjem a sokadik ilyen után már csak annyit mondott,hogy látod,kellett azt mondanod,hogy baj van,a baba megmutatta,hogy "itt vagyok".Ez egészen addig tartott,amíg nem éreztem rendszeresen a mozgását.Meg 2 héttel ezelőtt voltam 4D-s uh-n és ott mondták,hogy tökéletes minden.Szóval mostanában kezdek csak megnyugodni,és elhinni,hogy ez a baba már tényleg velünk marad.Nem mondom azt,hogy ne parázz,mert engem sem nyugtatott meg.Csak annyit mondok,hogy bízz a babádban,és ha valóban egészséges és élni akar,akkor fejre is állhatsz akkor is marad.Kitartást. :)