Jogos szerintetek ilyen esetben, ha egy férfi apasági vizsgálatot kér?

Nekem borzasztó rosszul esne, nem hinném, hogy meg tudnám bocsájtani. Főleg, hogy nagyon hasonló cipőben járunk mi is. Az első gyerekünk spontán összejött, de a 2. és a 3. gyerek lombikprogrammal fogant, mert a férjemnek nagyon kevés a spermája. Annyira, hogy nálunk gyakorlatilag nulla az esélye, hogy spontán összejöjjön. (Bár hozzáteszem, hogy az első is összejött, pedig akkor sem hiszem, hogy sokkal jobbak lettek volna az eredmények.)

Mi sem visszük túlzásba a védekezést, azért peteéréskor használunk óvszert, de ugye azt biztosra kiszámolni nem lehet (mármint, hogy mikor van peteérésem), meg aztán előfordult már, hogy a pillanat hevében elfelejtettük a gumit is.

De beszéltünk is arról, hogy ha összejönne még egy baba spontán, akkor megtartanánk, nem lenne gond anyagilag sem, csak még egy lombikot nem szeretnék bevállalni, pláne nem 3 gyerek mellett.

Szóval én nagyon megbántódnék, ha apasági vizsgálatot kérne. Nem is tudom mit tennék, de az biztos, hogy hosszú mosolyszünetnek nézne elébe, és nagyon tepernie kéne, hogy megbocsássak.

Ha nem adott okot a nő a kételkedésre, akkor nem jogos csak azért, mert kevés a sperma. Volt a meddőségi klinikán egy pár, ott a férfinek összesen két életképes spermiumot tudtak összeszedni, egy baba maradt meg. Szülés után az első peteéréskor terhes lett a csaj spontán, nincs egy év a két gyerek között. Szóval a kicsi az esély nem azt jelenti, hogy lehetetlen...