Ha 17-19 évesen becsúszna egy baba megtartanátok?

én már erről lekéstem (19 vagyok, nemsokára 20) de akkor is és most is az az álláspontom, hogy a tetteinkért felelősséget kell vállalni. Mindenképpen megtartanám. Nem tudnám és nem is akarnám megölni a SAJÁT gyerekemet.

Egyébként meg elég durva beavatkozás az abortusz így meddőséget is okozhat... biztos nem tenném meg.

17 évesen nem valószínű, hogy megtartottam volna, 19 évesen és most (22 vagyok) már valószínűleg igen. Saját keresetem nincs, de hálistennek tudom, hogy a szüleimre mindig számíthatnék.

De azért ha vki normálisan védekezik, akkor nem igen csúszik be. Persze semmi sem 100%-os, de a nem kívánt terhességek igen nagy része az emberi hülyeségnek köszönhető.

15 éves korom óta élek aktív nemi életet, mégsem csúszott be soha, mert tudok normálisan védekezni.

2. vagyok.

Nem tudom, miért kell lepontozni csak azért, mert leírtam a saját véleményemet.

Vagy a kérdésre csak a "hát persze, hogy megölném!" a helyes válasz??

Azt értem, hogy nem helyes a nagyszülők nyakára gyereket vállalni, de a körülményekről nem esett szó a kérdésben. Egy 19 éves lány/nő és mondjuk egy 25 éves fiú/férfi már simán önállósodhat, és képes megteremteni a (szülőktől független) anyagi körülményeket.

Akkor, 17-19 évesen valószínűleg nem tartottam volna meg a babát, ha véletlenül becsúszik.

Szerencsére csak elméleti a válasz, nem voltam ebben a helyzetben. :)

18 voltam mikor összejöttem párommal. akkoriban fogamzásgátlóval védekeztünk, mégis felmerült a kérdés, hogy ha becsúszna a baba megtartanánk-e. a válasz igen volt. szerencsére ez akkor elméleti kérdés maradt. most 4 évvel később döntöttünk úgy, hogy jöhet a baba, most vagyok 37 hetes terhes a kislányunkkal. így visszagondolva, nagyon szépen hangzik, hogy megtartottuk volna a babát, de én még suliztam akkor, nem volt munkahelyem, tehát kissé felelőtlenség lett volna a részünkről.

most meg tudunk majd adni a picinek mindent amire szüksége lesz. 18 évesen bármennyire vágytam egy kisbabára még nem voltam kész az anyaságra. át kellett élnem pár dolgot, többek között azt is, hogy milyen saját lábon állni, saját háztartást vezetni, stb és nem a szülőköz rohanni minden kis butasággal. persze most is fordulok segítségért, tanácsért szüleimhez, de nem várom el (SŐT) hogy megoldják a problémáinkat.

Kizárt. Fogamzásgátlót szedek. Ha mégis becsúszna, akkor vagy abortusz, vagy örökbeadás, bár inkább az utóbbi felé hajlok. Mert akkor egy másik pár boldog lesz, és a babának is jobb élete lesz. :)

17/l