Miert erzem ugy, hogy a helyes es legjobb dontes az abortusz lenne kozel s hosszutavon egyarant, mindenkinek, de akkor miert nem akarom megtenni?

Nem vállaltam, jól döntöttem.

Azóta van kettő fiunk és klasszikus család vagyunk. Így tényleg más gyereket vállalni, mint ahogy te vállalnád most be.

Miféle esélyt? A nélkülözésre?

Vagy örökbe adásra gondolsz? Adj örökbe te! Ne másokat buzdíts!

(Azok után, hogy voltam terhes, szültem... megtapasztaltam, hogy mennyi kín, mennyi fájdalom, mennyi maradandó sérülést okoz(hat - nálam okozott)... soha nem lennék képes végig csinálni ezt úgy, hogy üres kézzel menjek haza.)

8-as, ha már ilyen szépen kérdezed:

Ha olyan lehetetlen helyzetbe kerülnék, akkor IGEN! Nem szülnék másnak, szüljön magának. Egy percig se hiszem, hogy a gyereknek jó az, ha abban a tudatban nő fel, hogy őt nem akarták, eldobták, hogy gyűlöli a biológiai anyját-apját... csodás útravaló az élethez, nem?

Nem, nem győzne meg az sem, ha azt mondanád, hogy ismersz 1-2 örökbefogadottat, aki "hálás" a biológiai anyjának, amiért az "lemondott" róla, hogy olyanhoz kerüljön, aki akarta. Mert a néhány példád ellenében ismerek sokat, akik nem így vannak vele, elveszettnek érzik magukat az életben, idegenkednek a gyerekvállalástól...stb. Nincs garancia arra, hogy jól alakul a sorsa, ha örökbe adod. Nem, a nyílt opcióval sincs garancia.

Te hány gyereket szültél és adtál már örökbe?

-------

Kérdező!

Gondold végig, akármilyen bizarr, de írj pro-kontra listát. Ha vállalod, az örökre a párodhoz köt akkor is, ha nem maradsz vele. Ha nincs önállóan elegendő keresetet, akkor teljesen függő helyzetbe kerülsz, amiből nem egykönnyen lesz kiút.

Egy gyereket ketten se könnyű felnevelni, egyedül erőn felüli feladat.