19éves vagyok 6,5hetes terhes (párom 22van munka+albérlet, Ő tudja hogy várandod vagyok azt mondta ha szeretném tartsuk meg) családom vallásos biztos hogy a babát szeretnék, de van abortusz kaparás nélkul.8hetes tabletta . Mit tegyek?

Bocs de tök hülye vagy. Ha már a fene nagy vallásosságodra hivatkozol, a "spontán vetélést" okozó tabletta ugyanolyan szándékos "emberölés", mint egy kaparás. Szerinted ha megmérgezed a szomszédodat, nem ugyanannyit kapsz érte a börtönben, mintha elvágod egy késsel a nyakát? -_-

Ebből kiindulva, nem támogatom, hogy szaporodj, se most, se 20 év múlva, jó utat Németországba! -_-

Nem, nem minősül spontán vetélésnek. A spontán az, ami magától, a te közreműködésed nélkül történik. Ha te elutazol egy kórházba, és beveszed azt a tablettát, az ugyanolyan abortusz.

Nem, nem vagyok abortusz ellenes, egyáltalán nem. De te annyira buta vagy, hogy az fáj. Vegyél pár levegőt a sokkra, hátha magadhoz térsz...

7. vagyok.

Na, látod, erről van itt szó.

Te akarod a babát, a párod is belemegy, hogy megtartsd, a szüleid is támogatnának, akkor nincs több kérdésem.

Nem biztos, hogy annak lesz egyszerűbb az élete, aki 30 évesen szüli az elsőt, és az életben bármikor, bármi történhet.

22 évesen szültem az elsőt, mikor mindenki fogta a fejét, hogy túl fiatalok vagyunk, várjunk még 5 évet, hogy legyen lakás, autó, toronyóra lánccal. Eltelt 13 év, van lakás, autó, és egy okos nagyfiam, aki mellett én már nem posztolgatok a fb-on, hogy milyen sza.r hajnalban kelni baba mellett, és milyen pocsék a kisgyerekes anyák élete. :D

A lányom is már 10 éves.

Szeretek fiatal szülő lenni, nem érdekel, ki mit szól. Egyáltalán nem láttam semmi hátrányát.

Az élet meg olyan, hogy bármi történhet, előre senki se lát a jövőbe. Egy gyereket felnevelni legalább 20 év, az pedig rengeteg idő. Nálunk is volt pár nehéz időszak, mégse gondol ilyenkor arra senki, ha nem lenne a gyerek, már talpra álltunk volna, adjuk be inkább intézetbe.

Onnantól, hogy megfogant, az enyém, én vagyok érte felelős.

A szüléssel nem ért véget az élet, lehet baba mellett tanulni, otthonról dolgozni, sőt, be lehet adni bölcsibe, lehet menni karriert építeni fiatalon. És nem szakad meg 30 évesen, amikor az ember már végre elért valamit, de anya is akarna lenni, aztán 35 évesen, két gyerekkel kezdhet mindent elölről a munkahelyen. Már ha visszaveszik.

Nem a kora az elsődleges gond,hanem hogy még írni sem tud. Egyik szava üti a másikat,ráadásul esze semmi nincs... Ettől még egy életet hordoz magában,de hát szegény baba mit tanul majd egy ilyen tudatlan anyától?

Kit érdekel más szülő? Én lányom évvesztesként megy majd suliba 7 évesen,én akkor leszek 28éves. Sosem gondoltam,hogy gáz lenne ez. Most 25 vagyok,nemrég született a második. Hogy őszinte legyek,nem érdekel ki hány évesnek néz ls mit gondol. Párommal neveljük őket,lesz harmadik baba is. Nem kérdeztem másokat mit gondolnak,a szüleink véleménye se elsődleges. Nem ők nevelik az unokát,nem tartanak el minket,nem élünk velük.

Ne haragudj, de azok alapján, amit te itt két oldalon keresztül összeírtál, nemhogy "érettebb vagy a korodnál", semennyire sem vagy érett, és az is nyilvánvaló, hogy nem vagy felkészülve a gyerekvállalásra.

Nem bántásból javaslom, hogy vetesd el, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy NEKED így lesz a legjobb!