Valaki küzd/küzdött ilyen félelemmel?

Hál Istennek nem

Viszont én 1-szer hánytam, akkor sem a terhesség miatt.

Szabó Kitti youtuber os ebben szenvedett

Beszél is róla

Sokat hányt is

Lehet tud segíteni

U.i.:

Sokkal többen nem hánynak ám, mont olvasod.

Csak az nem extrém, így nem kap akkora nyilvánosságot

Persze, hogy többször olvasod, hogy hánynak, hiszen azt nem írja le az ember, hogy én egyszer sem hánytam, ennek nincs hírértéke. Én pl egyszer se cigánykerekeztem a terhesség alatt, ezt se írom le sehová.

Én amúgy az elsőnél félidőig hánytam, a másodikkal egyszer sem. Vele csak refluxom volt - bár hánytam volna inkább.

Én hánytam 7 hónapot, végig a szülésig, napi 10-20-szor. Ha lett volna fóbiám a hányástól elmúlt volna és egyébként is, tök mindegy, hogy rettegsz-e a hányástól, úgyis ki fog jönni, ráadásul olyan hányingerem volt folyamatosan, hogy gondolkodni se tudtam, parázásra végképp nem lett volna erőm. Illetve a hányás adott kb. 2 perc megkönnyebbülést, szóval ha ilyen lesz a terhességed, akkor búcsút mondhatsz a fobiádnak, de persze ne legyen ilyen.

Egyébként én a korházaktol rettegtem betegesen, aztán lett egy súlyos betegségem, sokat voltam kórházban, most már egyáltalán nem félek tőle, nyilván nem lehetett végig rettegni egy 6 hetes kórházi kezelés alatt.

Kedves kérdező!

Én is teljesen megértem az aggódásod, ugyanez a fóbiám van. Szeretnék leírni neked pár dolgot, hátha segíteni fog.

Hosszú lesz, de hátha tényleg ér valamit az iromány :)

Mióta az eszemet tudom, mindig is betegesen rettegtem a hányástól/hányingertől, kivert a víz ha valaki már csak annyit is mondott a környezetemben, hogy rosszul van, utáltam tömegközlekedéssel utazni, főleg busszal, mert féltem, hogy valaki rosszul lesz előttem, tiniként kerültem a bulikat, hogy ne lássam a részegen hányókat stb.

Aztán lett egy macskám, és képzeld elkezdett enyhülni a fóbiám! Köztudott, hogy a cicák sokszor hánynak, általában a lenyelt szőrt öklendezik vissza, de van olyan is, hogy túl gyorsan eszik és visszajön a kaja. Na ez nálunk se volt másképp, kb 2 heti rendszerességgel hány a mi cicánk is :D Az elején kissé zavart, (de sokkal kevésbé, mint ha ember tenné) aztán már picit sem, simán összetakarítom mindenféle viszolygás nélkül, akkor is ha közben épp eszek (imád olyankorra időzíteni) :D

Esetleg megfontolhatnád te is, hogy mielőtt babát vállalsz, "gyakorolj" egy cicával :)

Egy másik oldalról is tudok írni, a férjemmel egy éve szeretnénk babát, egyelőre nem érkezik sajnos :(

Ez idő alatt, a vágy a kisbaba iránt olyan erős lett, hogy minden ilyesfajta félelmemet kitörölte, csak jönne már végre! Eközben volt egy vetélésem is, akkor pl semmi bajom nem volt, bár még nagyon az elején jártam, de reménykedem benne, hogy legközelebb se leszek rosszabbul.

Anyukám egyébként mindig ennyit mondott mikor panaszkodtam neki, hogy "Na és? Akkor hánysz egyet, pár perc múlva jobban leszel, sokkal rosszabb, ha órákig szenvedsz a hányingertől"

Szóval én is próbálok így hozzáállni, hogy akkor már inkább jöjjön ki és legyek túl rajta, egyébként meg a tudat is segít picit, hogy most nem betegség/vírus miatt leszek rosszul, hanem a hormonok miatt ami a bennem növekvő pici miatt termelődik :)