A főnököm nem fogja átverve érezni magát ha csak 12.hét után mondom el neki h babát várok? Kinek hogy fogadta a főnök?

Előbb minek kéne elmondani? A 12. hét a vízválasztó, szóval felesleges előbb.

Jó babazast kívánok, ne izgulj ezen!

Nálam úgy alakult, hogy a 6. héten el kellett mondanom egy kis vérzés miatt, aztán ameddig én éreztem addig dolgozhattam itthonról heti 2x 4 órát a melóból. (Amúgy nem engedélyezett a homeoffice nálunk)

Két éve dolgoztam nála, imádjuk egymást, nagyon örült. Azóta is, mikor kiderült a baba neme, akkor is lelkes volt stb. Mivel nem akartam visszaélni a jóindulatával, így a 10. héttől már nem dolgozom, mondtam neki, hogy keressen valakit a helyemre inkább. :)

Szóval, ez attól függ milyen a főnök és a viszony.

Ha szar, ne mondd el.

De ha jó a helyzet, még sok dologban segíthet is, elnézőbb lehet. Ezt neked kell látnod, mit bír el a kapcsolatotok! :)

12. hétnél mondják el nagyon sokan (kivéve akiknek korábban muszáj rosszullét, veszélyeztetett terhesség vagy munkakörülmények miatt).

Én is nemrég mondtam el 13 hetesen. Hát, gratulált, nem volt őszinte a mosolya, de tudom miért: 3 éve húzom itt a szekeret, és csak én értek a saját területemhez. Fél éve mondom neki, hogy lassan meg kéne osztani a tudásom a csoporton belül. Persze ebből az valósult meg, hogy más munkáját is nekem meg kellett tanulnom. :D (Amelyik ló húz...) Szóval most nem elég, hogy kidobott időnek érzi (az is) hogy valami mást betanultam (amikor elkezdtük, még nem tudtam hogy terhes vagyok, és koraterhesen szólni se akartam, mert még bármi lehet), de még ki is kell találnia, kinek adjam át az egész szakterületet a következő kb 3 hónapban - nem hiszem hogy felvesznek bárki mást a helyemre.

És tudod mit, épp nem érdekel. Pedig nem utálom ezt a munkahelyet, és valószínűleg vissza is jövök majd (bár lehet nem sok időre), de na, ez csak egy munkahely. Majd megoldja a főnököm, felnőtt ember, ha most neheztel, majd megbékél, vagy nem, igazából nem izgat - 1.5 évet vártunk erre a babára, az ő problémája nem fogja elrontani az örömöm. :)