Milyen volt a szülésed? Hogyan kell elképzelni egy császáros és egy hüvelyi szülést az állami kórházakban?

2018-ban volt sima szülésem. A fogadott orvosom egy megbeszélt napon indította reggel. Oxitocint kaptam, de lassan hatott. A szülés végén fájt nagyon, addig enyhe fájásokat éreztem. Dél után megszületett a fiam, szóval gyors szülés volt. Utána nehezen tudtam menni, kiderült az aranyér fáj és nem a varrat. Az aranyerem pár hét alatt teljesen elmúlt.

2 hét múlva fogok megint szülni. Ha a kiírt időpontig semmi nem lesz, akkor jelentkeznem kell a kórházban. Azt nem tudom, hogy ilyenkor ott is tartanak vagy nst-től függ majd. Magándokihoz jártam végig, remélem majd ő indít. Rossz a bizonytalanság, mert semmi konkrétat nem tudok.

Én kértem EDA-t, így fogalmam sincs történt-e székelés, de néha olyan érzeteim voltak, mintha lett volna. A személyzet nagyon figyel rá, hogy ha van is, akkor úgy eltüntetik mint a sicc, nehogy kellemetlenül èrezd magad. Persze egy normális helyen. De ahol én szültem, szinte mindenki halál kedves és türelmes volt. (Pedig én egy hisztis p.csa voltam az oxitól.)

Aki nem, az csak annyi, hogy nem volt az a "simogatós" típus, de ő sem volt bunkó. A csecsemős nővérek is tüneményesek voltak. Ha az egészségügyben csak ilyen, egyébként is odavaló emberek dolgoznának, letojnád, hogy nem 5 csillagos hotel színvonalon fekszel.

Az egyetlen beavatkozás, amit nem kértem, és el is szerettem volna kerülni, az az oxitocin volt.

Mikor én szültem, akkor látogatási tilalom volt, így 3 napig csak a nasikat tudtam enni amit vittem, meg az éppen csak ehető kórházi kosztot. De úgysem nagyon volt étvágyam. Összességében pozitívnak értékelem a szülésélményemet állami kórházban. Hosszú és fájdalmas, de nem traumatikus hüvelyi szülés volt.

Szia! Kétszer szültem közel 10 év különbséggel 2 különböző kórházban.

Az első szülésem egy olyan kórházban történt, amit mindenki magasztal, mert természetes szüléspártiak, stb. 34 órát vajúdtam, a CTG 50-es fájásokat mutatott... Kifogtam egy borzasztó szülésznőt, aki folyamatosan azt hangoztatta, hogy nem szülök csak szimulálok. Aztán 34 óra után burkot repesztettek, 20 perc alatt megvolt a lányom. Kínszenvedés volt az a másfél nap, evés és alvás nélkül, fájdalmakkal. És ehhez még hozzájött a bunkó stílus.

Második szülésem egy kevésbé jóhírű kórházban volt idén januárban. Magas vérnyomás miatt a kiírt nap előtt 1 héttel indítottak ballonnal. 2 ujjnyira tágultam, utána kaptam zselét (reggel 7:30), de nem hozta meg a kívánt hatást. Délután 3kor megvizsgáltak, és azt mondták, hogy dönthetek: vagy most burkotrepesztenek, de akkor nagy eséllyel császár lesz a vége, vagy várunk 1 napot, mert minden esélyem meglenne a hüvelyi szülésre. Természetesen az utóbbit választottam. Másnap reggel 9:15kor burkot repesztettek. Szintén semmi 😒 11kor bekötötték az oxytocint. Déltől olyan fájdalmaim voltak, mint amit még soha nem éreztem. Egyébként ebben a kórházban se tudnak adni EDA-t, maradt a kádban vajúdás+a gáz. Hát a kádas dolog még inkább felerősítette a fájásokat, de délután fél ötkor megszületett a babám. Itt mindenki leste a kívánságom, az orvosok, a szülésznők, mindenki kedvesen tette a dolgát. Ja ugye az első szülésnél azért mondták, hogy szimulálok, mert a gép nem mutatott erős fájásokat. A második szülésnél mondtam is a szülésznőnek, hogy érzek fájásokat, de a gép alig mutat valamit... Erre a válasza: senkit nem az érdekel, hogy a gép mit mutat, hanem az, hogy ÉN mit érzek.

A beavatkozásoktól és a mérhetetlen fájdalmaktól eltekintve a második szülésem sokkal pozitív élmény volt, méghozzá a kórházi személyzet hozzáállása miatt.

2020-ban szültem fogadott személyzet nélkül a szerencsére bízva magam. Mert abban a kórházban, ahol nekem kellett szülni, vegyes nagyon a felvágott. Ha jó időben vagy jó helyen, mindenki kedves, de ha nem, akkor az Isten óvjon :D

Terminustúllépés miatt be kellett feküdnöm, de végül nem indítottak. 4 napja olyan jóslóim voltak, hogy rettegtem, ha ez ilyen, milyen lesz a vajúdás. 15-20 perces fájásaim voltak, amik délután elmúltak, de éjjel mindig újra kezdődtek. Nem tudtam kipihenni magam értelemszerűen. Kaptam combba görcsoldót, hogy tudjak még éjjel pihenni, de hajnalban teljesen kiment és fájt tovább. Sűrűsödtek a fájások, de lassan. Este feküdtem be, másnap délután 5-kor mehettem a szülőszobára, addigra lettek 3-5 percesek és tágultam picit. Örültem, hogy ezek szerint nem is fog jobban fájni. Tényleg nem is lett rosszabb, csak sűrűbb. De már nagyon fáradt voltam, hisz 4 napja így fájt, csak most már értelme is volt. Este fél 11-re lett meg a baba.

A fáradság miatt este 9-kor oxit kértem, mert leálltak a fájások, nem tágultam 4 óra alatt semmit, és elaludtam xD (én bizony nem akartam még másnap reggel is vajúdni). Az orvos is mondta, hogy segítene befejezni a folyamatot, úgyhogy kicsit kaptam fúzióban. Akkor már csak feküdni lehetett, előtte állva vajúdtam, mert úgy sokkal könnyebb volt elviselni a fájásokat. Fekve rossz volt, széttörtem a férjem kezét, de így 9-től 11-ig meglett a gyerek XD

Én is rezidensnél szültem, nem volt kedves, de mindenről tájékoztatott, 1-2 óránként megkérdezte, megnézze-e hol tartok, és teljesen korrekt volt. Ha valamivel kapcsolatban bizonytalan voltam, válaszolt, megvizsgált. Egyébként nem zaklattak, együtt lehettünk a férjemmel. Úgyhogy a szülőszobai élmény pozitív volt. Pedig több helyen repedtem, gátmetszésem is volt, de olyan ügyesen megvarrtak, hogy gond nélkül gyógyult (ez most így durvának hangzik, de nem volt az). Én tolófájásokat nem éreztem, hiába vártuk, úgyhogy akkor nyomtam, mikor megkeményedett a hasam. Nekem a kitolási szak már egyáltalán nem fájt. Így is tudtam jól nyomni.

A csecsemősosztály negatív élmény volt. Kb. 2 csecsemősben maradtak még emberi érzések, azokról is kiderült, hogy más kórházból valók. Nekik nagyon hálás vagyok, a többiek meg jó lenne, ha inkább gépekkel dolgoznának és nem emberekkel...

Szia!

Én államiba szültem császárral.

Volt terhesség alatt cukrom diétáznom kellett,inzulinoztam.magam valami vérhigítózni is kellett.

7órakkor vittek a szülészeti osztályra beöntés,tudi borotválás,fásli a lábra,infúzió itt már a párom velem lehetett,beszélgettünk persze izgultam nagyon hát kinem?A párom itt kérte meg a kezem :D

10:30 perckor toltak a műtőbe ,betoltak az ápolós átemelt a a mütös ágyra ott kaptsm lábzsákot a fáslira gerintbe egy érzéstelenítőt és már feküdtem is le,ott meg nézték hogy érzek e még valamit.és már huzták is elém a függönyt. :)

Volt egy nagyon kedves hölgy akinek a hangja iszonyat nyugtató volt 10 53 kor a babám már ott volt zsipzsup kivették felsírt és már vitték is vizsgálni öltöztetni stb utána apához kontaktra..nemsokkal később már toltak is ki engem is.

Az ápolónők nagyon kedvesek segitőkészek voltak nem hisztiztem,amikor ugy éreztem kértem segítseget.A szoptatós nővérkék is nagyon kedvesek voltak,az orvosok is.

Igaz ha nem kerdezel nem mindig mondanak akármit is.Ha kiváncsi vqgy valamire kérdez i kell

Én vip szobába voltam azzal nem voltam meg elégedve,ment a klíma de hideg nem volt kinnt így én fáztam és első babas voltam féltem is hogy megfázik a gyerekem.

Ezt a kórházat nagyon dicsérik vidéki sokqn jönnek inkább ide mint az x közeli kórházakba.

Nekem hálisten ek nem volt rossz élményem..

K*rvára fájt de ha összesueded magad akkor semmi baj nincs és ahogy telnek anapok egyre egyre jobb lesz ;)