Mennyire ritka az, hogy valakinek az első terhessége megmarad, teljesen problémamentes a várandóság ideje és a baba teljesen egészségesen születik?

Az első terhességem ilyen volt.

Probléma mentes, egészséges baba.

A 2 terhességem megszakadt (7+2 elvetéltem)

A 3. terhességem ikerterhesség. Probléma mentes. Kicsit korábban jöttek de ez érthető ilyenkor (35 hétre) Egészséges mindkét gyerek.

Sajnos az én tapasztalatom is a 2. válaszolóéhoz közelít, bár igaz, hogy sokan azért 31q0 fölött kezdték, de nem mindannyian.

Két ismerősömnek is korai vetéléssel zárult az első terhesség, az egyiknél spontán, másiknál missed ab, náluk a második terhesség már sikeres volt (az egyik helyen tudom, hogy nagyon feszes izomzattal született a baba, más bajról nem hallottam).

Nekem egy missed ab és egy kémiai után jött a baba, szintén feszes izomzattal, bár nálunk jobb a helyzet kicsivel, remélem más probléma nem merül fel.

A környezetemben két párról tudok, akik babát terveznek, de az első évek óta össze sem jön.

Egy barátnőm van, akinek 3 terhességből 3 baba lett (itt mondjuk volt egy koraszülés és egy túl korán öregedő méhlepény, mindhárom császáros baba volt, szóval itt sem volt minden tökéletes).

13-es vagyok.

Azok közül, akit én írtam, a spontán vetélés 30 alatti ismerősnél volt, tehát nem feltétlenül függ össze a korral, de sajnos nyilván a peték is öregszenek, emelkedik a hibaszázalék...

Én 36 évesen szültem, éppen határértéken volt a cukrom, így csak megfigyeltek leginkább, nem kellett grammra figyelnem az étkezésre, csak megmondták, hogy milyen ételt mikor egyek. Ezt leszámítva viszont úgy híztam kb. 20 kilót, hogy hátulról szinte az utolsó pillanatig nem mondta volna meg senki, hogy babát várok, végig jól viseltem a terhességet, rosszullétem sem volt egy sem, nem is nehezültem el, simán jöttem-mentem, intéztem a felújítást stb. (Egyedül a futást hagytam abba, a pozitív teszt után nem mertem menni, mert az vetélés előtti napokban elmentem egy laza kocogásra, utána olvastam, hogy nem is a megerőltetés, hanem a rázkódás okozhatott bajt 😞)

Ez a várandósság alatti állapot tapasztalatom szerintem inkább genetika, kérdezd meg anyukádat, hogy ő hogy viselte! 🙂 Nekem anyukám szintén cukros volt, bár sokkal durvábban, viszont neki sem volt semmi fizikai panasza, mikor engem várt, pedig ő is 30 volt, mikor engem szült, ami abban az időben még későinek számított.

Ja, és a babám spontán született, az sem volt nagyon kemény, átlagos, kb. 12 órás vajúdás volt.

9-es és 10-es apgarja volt, a feszességen kívűl, amit tornával szépen kikorrigáltak mostanra, semmi bajt nem tapasztaltunk nála, fejlődik szépen (tejem is volt ráadásul).

Az anyaméhben találtak nála egy kisebb vesetágulatot, azt mondták, hogy ez kisfiúknál gyakori, születés után az első pisikkel sokszor mindenféle beavatkozás nélkül magától elmúlik, ez így is történt, a kórházban hazaengedés előtt ránéztek, már normál tartományban volt.

A 31 éved pedig abszolút nem sok, a 35 évet szokták amúgy is inkább vízválasztónak tekinteni ebből a szempontból, abban meg bőven benne vagy, ne idegeskedj előre! :)

#11 vok.

Tényleg semmi probléma nem volt terhesen. Végig dolgoztam ikerterhesen is és a nagyot logisztikáztam az oviba.

Soha nem hánytam.

A koraszülötteim. is 9/10 apgarral születtek, mint a nagytesó. Nem volt légzes támogatás, terhesen sem kaptam tüdőérlelőt.

Nem kellett fejlesztés sem. Koruknak megfelelő ovisok már. A nővérük kitünővel végezte az első osztályt.

Az hogy valakit nek volt vetélése, még egyáltalán nem jelenti azt hogy a következő terhessége problémás lesz, vagy a baba/ gyerek lesz rendellenes.

Egy természetes szelektáció. Az esetek többségében pont azert lesz vetélés mert probléma lenne a gyerekkel