Ha van fiad és lányod is melyik nevelese könnyebb?
Sziasztok. Jelenleg várandós vagyok első gyermekemmel, aki kisfiú lesz. 💙
Míg nem volt párom mindig kislányt akartam, hogy legyen egy pici én. Amióta ismerem a párom tudom, hogy ha fiú lesz is szuper, mert ő egy csodás ember, akkor nekem egy csodás fiam lesz.
A kérdés azèrt fogalmazódott meg bennem, mert sok barátnőm van, aki elmondása szerint csalódott, hogy fia(i) születtek és nem lett lánya.
Illetve mostanában több olyan esettel találkoztam, hogy kérdezték a nemét és utána mondták, hogy sajnálom, biztos kislányt akartál volna, na de majd a következő.
Hát engem meg ez kicsit felidegesít, hogy ne hogy már mentegetőznöm kelljen, hogy nem sajnálom, hogy fiam lesz és nem lányom. A második gyereknél meg már csak azért is fiúnak örülnék, hogy legyen baràtja a kisfiamnak, szerintem úgy az igazi.
Így a kérdésem azokhoz a szülőkhöz szól, akiknek van lánya és fia is. Melyik nevelése volt könnyebb?
Illetve írhat olyan is, akinek 2-3 fia van. Szívesen fogadok véleményt, hogy ők mit gondolnak, könnyebb lett volna, ha kislányos anyukák lettek volna?
Nekem az a véleményem, de ez általánosítás!!! hogy az ovis korosztályban a kislányok nagyon cukik!!! Nagy dumájuk van és tényleg nagyon bájosak. Ahogy telik az idő azonban a lányoknál jobban jelen van a féltekenykedés, a kiközösítés, nehezítettebb a barátkozás stb. A fiúk pedig szerintem sokkal könnyebben baràtkoznak, sokkal kiegyensúlyozottabbak lehetnek emiatt. Azonban tény, hogy a cigi, ital, buli őket jobban érinti, de a lány is, ha olyan ugyanúgy cigizik, iszik, bulizik...
Kérlek ne kövezzetek meg az általánosítás miatt. :) Ez csak az én gondolatmenetem.
Szívesen fogadok személyes véleményt tőletek.
Szép napot kívánok!
válasza:1. A lámy nem kicsi te, a fiú nem kicsi apa. Önalló személyiségek. Ha ez még nem esett le, lesznek problémáid.
2. Idiótákkal vagy körülvéve.
3. A gyerek személyiségétől függ, hogy könnyű vagy nehéz lesz nevelni. Meg persze a szülők által használt módszerektől is.
válasza:Nekem nincs ilyen jellegű tapasztalatom a baba nemével (illetve kiderülésével kapcsolatban). Nekem az első fiú, ő most 4,5 éves.
Szerintem annyiban lehet a felvetes jogos, hogy a fiúk idegrendszere talán lassabban érik, jobban megviselik a dolgok őket (gyakrabban hasfájósabbak, gyakrabban örökmozgók, gyakrabban kezdenek később beszélni, illetve a pelusról való leszokás is pl talán kicsit később van.)
Nekem a védőnő szólt egyszer egyet, hogy a lányokkal könnyebb.
De nem vagyok ebben sem biztos, mert szerintem sok mindenen múlhat, és a lányom nekem majd csak novemberben fog megszületni, utána tudnék erről mesélni.
Az viszont tény, hogy az én kisfiam nagyon hasfájós baba volt, nagyon hamar kezdett járni, és a pelussal is volt gondunk(föleg kakival). Azt is észrevettem már, hogy a sérülésekre, sebekre is érzékenyebben reagál, és sokkal kevésbé megfontolt a lány ovis társaihoz képest,pl ha mozgásról van szó.
Ellenben 3 hónapos korától végigalussza az éjszakát, mára egy szuper vicces klasz kisrác lett belöle. Úgy ahogy van imádjuk❤️ mindent egybe vetve..én amikor valami nehézségbe ütköztünk sose gondoltam arra, hogy lánnyal könnyebb lenne vagy nem kérdezgettem, figyelgettem másokat. Néha észre vettem ezt azt, de mondom szerintem ez személyiségen is múlik.
Én semmiért se adtam volna a fiamat..most sem!!! Ha a második is kisfiú lett volna ugyanennyire örültünk volna!!!
(Ha nagyon más lenne a tesóval a tapasztalat, megírom, amennyiben nem felejtem el.. de nincsenek hiú ábrándjaim, nehézsegek minden babával, gyerekkel, tinivel vannak-sőt szerintem ez a kor lányoknál nehezebb is!)
válasza:A lányom 10, a fiam 7,5. A fiúval 1000x könnyebb minden, magzat korukban is amíg a lány egyfolytában pörgött, a fiú ott is nyugiban volt.
De kétlem, hogy ezeknek bármi közük lenne a nemhez, sok pokolfajzat fiú van és tündéri lány, nálunk egy az egyben fordítva van, komolyan minden nap mintha egy nagy rakás menstruáló tinilánnyal élnénk együtt 😒
A kicsi ez-az ra: a fiú mintha nem is a miénk lenne, a lány meg cakk-pakk megörökölt és átvett minden ROSSZAT tőlünk, jót semmit... 😒
válasza:Sok tévhit van a fejedben, de majd idővel rájössz, hogy ezek a dolgok nem így működnek. A tapasztalatok is csak arra világítanak rá, hogy nem lehet általánosítani.
Hogy milyen a párod, vagy milyen nemű a baba, az a természetére nézve nem jelent semmit.
Fiam is, lányom is van. A lányom sokkal kezelhetőbb. Apja lánya, a fiam viszont hisztis, akaratos gyerek, akárcsak én időnként.
Az ilyenekre meg, akik úgy állnak a baba neméhez, hogy biztos mást akartál, inkább nem is írok semmit. Köztudott, hogy nem kívánságműsor. Mit kell ezen magyarázni? Fiam előbb volt. Szerintem fiús anyukának lenni csodálatos érzés. Semmivel nem jobb egy lánygyerek.
válasza:Szerintem is felemelő és csodás érzés kisfiút nevelni és fiús anyukának lenni, ráadásul a fiúk általában sokkal anyásabbak, mint a lányok, úgyhogy ne aggódj ezen a butaságon, hogy neked majd "mentegetőznöd" kell.
Ez meg se forduljon a fejedben, hiszen tényleg nem kívánságműsor..az a lényeg, hogy egészséges legyen, hülyékkel vagy körbevéve, de tényleg.
válasza:A nevelés nem attól könnyű, hogy lifeg-e valami a lába között vagy sem. A személyisége és egyéb apróságok határozzák meg.
Nálunk a fiam a könnyű gyerek, 12 éves már, kitűnő tanuló, szabálykövető, jól viselkedik mindig.
A lányom az ellenkezője, küzdelem minden nap, Ő 7 éves.
A kicsi szintén lány, nagyon könnyű gyerek Ő is.
De ez mind véletlen, adhatta volna úgy is az élet, hogy tök más lesz a leosztás.
válasza:"Illetve mostanában több olyan esettel találkoztam, hogy kérdezték a nemét és utána mondták, hogy sajnálom, biztos kislányt akartál volna"
Érdekes módon ilyen debil emberek közé csak a gyakoris kérdezők járnak. Nekünk soha senki nem mondott ilyet. Ki is akadtunk volna rendesen.
válasza: válasza:Szerintem 1#leírt mindent.
Ne kicsi én-eket akarjatok, mert nagy koppanás lesz.
Ha ilyen baráti köröm lenne, hogy csalódik a gyereke nemében, én elgondolkodnék, jó emberekkel vagyok-e körülvéve.
Az meg, hogy milyen személyisége lesz valakinek, nem a nemén múlik.
Fiam 13, lányom 15.
Fiam kb minden rossz tulajdonságot megörökölt a családból.
Flegma, akaratos, hirtelen haragú, sokszor kezelhetetlen. Követelőzik, sokszor a feszültséget agressziven vezeti le (nem masokon, hanem pl beleüt a falba). Rohadtul nem így neveltük. Már kiskorában is sok probléma volt vele.
Ezzel szemben lányom születése óta nyugodt, kiegyensúlyozott. Segítőkész, jólelkű. Totál az ellentéte.
Van egy nagylányom is. Nála 2 unokám van.
A fia 4 éves. Totál mint a lányom. Nyugodt, szófogadó, igazi minta gyerek.
Ezzel szembe a lány 2 éves. Születése óta egy hisztérika. Most meg aztán főleg. Cefet nehéz vele.
Régen gondoltam, hogy jó lenne egy kicsi én, mikor még én is kisebb voltam. Nyilván nem kicsi én lesz, és nem is kicsi párom lesz, hanem más személyisége lesz.
Amikor megismertem a páromat azonban tudtam, hogy egy fiúval is könnyű dolgom lesz, mert a párom segíteni fog és mintát fog mutatni neki.
Köszönöm szépen a válaszokat. Mindenkinek további jó gyereknevelést kívánok:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!