Csak én vagyok pánikolok be, és bizonytalanodok el mikor egy szomorúan végződő terhességről olvasok?

Szia! Az én párom kifejezetten eltiltott az internettől a terhességem alatt, mert én is mindenen elkezdtem aggódni, s ez nem tett jót nekem sem, pláne nem a gyermeknek. Kerüld az olyan oldalakat, ahol ilyesmiről szó lehet a nyugalmatok érdekében. (Sajnos sokan vannak, akikkel, ha szomorú dolog történik, úgy érzik, minél több emberrel megosztják, annál könnyebben feldolgozhatják...)

Nincs két egyforma terhesség és szülés. A pozitív hozzáállás pedig fél siker:)

Mindkettő terhességem alatt egyszerűen vonzottam az ilyen történeteket. Mindegyikben volt olyan, hogy "ha ekkor másképp dönt az orvos/erőszakos a kismama/nem veszi félvállról" akkor menthető lett volna a baba/mama.

Az első vajúdásom alatt szabályszerűen kerestem az ilyen pontokat, a másodiknál már nem foglalkoztam vele, tudtam, hogy velem/velünk ilyen nem történhet meg, én jó kezekben vagyok. Összehasonlíthatatlan a két szülésem, a másodiknál amikor a doki rendbe tett, már azon viccelődtünk, hogy 9 hónap múlva újra találkozunk?

Az internet ilyen szempontból nincs túl jó hatással van az emberre :( De szerintem az természetes, hogy a fórumokon, és az ilyen oldalakon többet lehet rosszat olvasni... Hány, és hány nő van akinek pár hónap alatt összejön a baba, probléma mentes terhessége van, stb... és nyilván kevésbé nézeget ilyen oldalakat... Ha magamból indulok ki, először úgy estem teherbe, hogy ahogy rágondoltam, és munka mellett voltam várandós, még csak nem is ismertem ilyen netes fórumokat, és eszembe sem jutott, hogy olvasgassak.... Aztán amikor a másodikkal már problémáim voltak, akkor kezdtem magam egyre jobban belevetni... szerintem ez természetes.

Csak egy hasonlat.... Az orvos várójában is csak a "betegek" ülnek. Bocs a "beteg" hasonlatért.... én is nézegetem ezeket az oldalakat, mert "kénytelen" vagyok tájékozódni.