Veletek is volt ilyen? Terhességem 23. hetében járok és időről-időre elkezdek szorongani. Nyugtassatok meg, hogy ennek ellenére születhet nyugodt babám!

Néha én is! Az elején rosszabb volt,akkor nagyon paráztam,hogy a következő uh-on nem lesz szívhang!

Azóta már jobb,mert érzem,hogy mozog, de most is van este,hogy csak úgy ok nélkül rám jön a szorongás,hogy mi van,ha baj lesz!

A dokimmal beszélgettem és erről és azt mondta,hogy tényleg nem ért,mert nagyon régóta én vagyok az a kismamája, akinél minden tökéletes eddig!:) Nem voltam rosszul, pont akkora mindig a baba,amekkorának lenni kell, nem volt fertőzésem, vitamint sem kell szedni, rengeteg a vasam stb! De én mégis parázok!:)

Ezen kicsit mosolyogtam.

A legviccesebb: "egyszer azon, hogy egészséges lesz-e a baba, aztán mire meggyőzöm magam, hogy persze, hogy az lesz, akkor meg azon kezdek el aggódni, hogy az aggódással nem ártottam-e neki. "

na de persze hogy mindenki aggódik.

én az elsö trimeszterben kb 3 napig rettegtem hogy elvetélek, szószerint rettegtem, nem tudtam aludni, csak ezen járt az agyam. aztán állandóan kalkuláltam mi lesz anyagilag. (hozzáteszem csaka férjem félmillió felett keres de az én fizum is addig közelében járt)

Aztán persze vérezgettem meg görcsölgettem. Aztán a 30-ik hét körültöl talán nyugodtabb voltam mert sokat éreztem+ már ha meg is születik nagy a sansz gondnélküli tulélésre.

Aztán mikor elhagytam a kiírt napot akkor meg ha már eddig kihúztuk akkor ne hogy a túlhordástól legyen baj.

na most szeretnénk másodikat és már jó pár napja nem jött meg de eldöntöttem hogy még legalább 2 hétig nem csinálok tesztet mert megint jön az aggódás inkább még egy pár hetet ne tudjam.

Utolsó vagyok.

Még azt is mondtuk terhesen hogy " ha valami van az a baj (pl görcs, rosszullét) ha meg nincs az a baj"

Szia!

Én 24.hétben járok és néha én is küszködök ilyen problémákkal..:)

Az elején én is mindig azon aggódtam,hogy vajon megmarad-e,aztán az afp rossz lett(alacsony MoM.értékkel),akkor jött az aggódás a genetikai tanácsadásig,hogy vajon egészséges-e a pici..Ott azt mondták,hogy egészséges..

Most többször gondolok arra hogy ha mozog,akkor normális-e hogy ennyit mozog és ilyen intenzitással(mintha rángatózna),ha viszont sokáig nem érzem hogy mozog akkor pedig,hogy remélem nincs baj,mozogjon már:)

De sztem ez nem beteges és ártani sem áthatsz vele a babádnak...csak egészséges aggódás:),mivel minden kismama egészséges kisbabát szeretne...

Ráadásul még a kedves ismerőseim is mindig azzal jönnek,hogy pici a hasam,biztos akkora ez a gyerek amekkorának lennie kell!?...:)

Én lassacskán elérem a 28.hetet,és megmondom őszintén még mindig aggódom.Észrevettem amúgy hogy nap függő.Tehát vannak jobb napjaim mikor minden szupi és eszembe sem jut hogy bármi másképp alakulna,vannak rosszabbak mikor szabályosan félek.Az elején én is azért paráztam hogy megmaradjon,gondoltam majd a 12 hét után megnyugszom,na persze utána jönnek csak igazán ugye a vizsgálatok ahogy itt is írták akkor megint aggódunk akaratlanul is ami természetes,hiszen Anyák leszünk,mikor el kezd mozogni az nagyon jó ad egy biztos pontot hogy megvan jól van:)

Aztán jön az hogy sokat mozog jaj,vagy keveset jaj..:D

Szóval mindig van valami,akkor az ember kívánja azt hogy időben szülessen ahogy kell ne előbb és egészséges legyen.

Én most ennél tartok kb:D

Viszont ha belegondolunk innentől az életünk már nem lesz aggódás nélküli...ne legyen beteg,jaj le ne essen a mászókáról stb....

Hozzá kell szokni,és le kell tudni állítani magunkban ezt a dolgot ha túlzások jönnének.Persze nehéz én már csak tudom.

Amúgy a kérdésre nem ártottál azzal hogy aggódsz tehát emiatt ne aggódj:DDDD

27+5hkm

Szia, én 18 hetes vagyok, és én nem elsősorban azon aggódom, hogy egészséges-e, mert valahogy úgy érzem, hogy az. Inkább azon, hogy nehogy koraszülött legyen. És olyan gondolataim vannak néha, hogy azért lesz koraszülött, mert túlságosan várom már, hogy a kezemben tarthassam. Tudom, hülye vagyok.

Bár azt gondolom, hogy terhesség során minden nőnek elmegy kicsit az esze.