Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Miért vagyok ennyire lehangolt...

Miért vagyok ennyire lehangolt, rosszkedvű és sírós?

Figyelt kérdés

A második trimeszterben vagyok, de sokszor elővesz a sírás, az aggódás, hogy nem fogom tudni jól felnevelni a picit, nem leszek jó anyukája, nem fog szeretni. Tegnap odáig jutottam, hogy már azon bőgtem, hogy bántottam a kicsit, amikor a terhességem elején rengeteget hánytam. A párom folyton nyugtat, hogy ez nem így van, de egyszerűen tiszta depressziós vagyok. Ha volt valakinek ilyen, te hogy oldottad meg? Szedem a Magne B6-ot, ami elvileg hangulatingadozásra is lenne.


A válaszokat mindenkinek nagyon köszönöm!


22+5 hkm


2011. okt. 4. 07:59
 1/3 anonim ***** válasza:
100%

Türelem és sok kikapcsolódás.

Amúgy is csak a hormonok teszik ... még most a terhesség alatt tisztázd magadban azt, hogy attól a perctől, hogy felsír a gyereketek, te leszel a világ legjobb anyukája. Te leszel a tökéletes, a bátor, az odaadó, a MINDEN!


A gyermeked téged ismer egyedül, csak te vagy neki. Védtelen lesz, főleg az első 6 hétben. Összekell majd szoknotok mégjobban, hiszen eddig a hasadban védted, de most itt lesz ezen a világon, ahol neki minden más!


Akár tudod szoptatni, akár nem, akár sír egész nap, akár nem, egy szóval akár mi is történik, sose gondold azt, hogy TE SZ@R vagy! (már bocsánat!)


Búj hozzá, simogasd, adj neki jó éjt puszit, énekelj neki, mesélj neki.

Mielőtt elkezded öltöztetni pl. mond el előtte, hogy mit fogtok csinálni, hogy ne érje teljesen váratlanul!


Ne legyél magad alatt... én is ilyen voltam.

Megszületett a lányunk 12 hete, 6 hetesen már nem szopott.. összetört bennem minden! DE!!! rájöttem, én vagyok neki a minden, nem a 26. járókelő az utcán. Tőlem vár minden megoldást, a legtöbb szeretett! És ez erőt adott!

2011. okt. 4. 08:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 Disi ***** válasza:

Jaj kedves, ezek csak a hormonok. Tudom, ez nem vígasztal :))))A babádat nem tudod bántani, az elveszi magának ami kell. Hallottam olyan anyukáról, aki az egész terhességét végig hányta, kisebb súllyal ment szülni, mint amivel kezdte, és egészséges babája született. DE! Neked most nem ilyen dolgokra kell gondolnod, hanem pozitívakra. Nem tudom otthon maradtál-e már, ha igen, akkor nézz vígjátékokat (én pl. Showder klubot néztem) vagy olvass olyat, ami felvidít. Az a babának is jó, ha nevetsz és neked is eltereli a gondolataidat. Vagy próbálj társaságba menni. Ami kikapcsol. Aztán majd mikor megszületik és látod hogy a te ölelésed megoldás a bajára az fantasztikus érzés (apa féltékeny is erre :)))))! Én azt imádom, hogy mikor sír valamiért, megoldom a gondját, mindig kapok ajándékba egy pár óriási mosolyt. Pedig bennem is megfordult az első pár hétben, hogy én erre alkalmatlan vagyok. Használd ki ezt a kis időt, mert most vagytok csak igazán kettesben és olyan gyorsan eltelik! És ne aggódj, te leszel neki a minden, a te szívverésedet hallva nyugszik majd meg, a te illatodat érezve, a te hangodat hallva.

A sírásról pedig csak annyit, hogy sírj nyugodtan. Nekem azt mondta a védőnőm, hogy ha úgy érzem sírjam ki magam nyugodtan, ne tartsam benn, utána megkönnyebbülsz. Ki kell engedni néha, a babának is csak jobb lesz.

Jó babavárást és könnyű szülést kívánok neked.

2011. okt. 4. 09:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

Nagyon köszönöm nektek a válaszokat! Megnyugodtam, hogy a hormonok játéka és nem tart már olyan sokáig. Már most imádom a kisbabánkat és nagyon jó anyukája szeretnék lenni. Remélem mire kibújik, minden rossz gondolat eltűnik belőlem!


Sok Boldogságot Nektek!

2011. okt. 4. 10:39

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!