Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Veszélyes egyedül lenni a...

Veszélyes egyedül lenni a terhesség utolsó hónapjaiban/szülés után közvetlenül?

Figyelt kérdés

Egyedülálló kismama vagyok, és bár már nem vagyok nagyon fiatal már, a helyzetre való tekintettel költségek és feladatmegosztás szempontjából az tűnt a legésszerűbbnek, hogy a terhességem alatt és talán szülés után is egy ideig a szülői házban húzzam meg magam. Viszont a terhesség előrehaladtával egyre inkább növekszik bennem az igény arra, hogy magam legyek a gyerekkel. Vágyom az intimitásra, a "saját családra", és egyre nehezebbé válik számomra az, hogy kismamaként is még a szülők "kislánya" legyek, bármennyire is szép tőlük a segítség. Mindenki azt mondja, hogy jó ez így, és maradjak nyugton, de nem igazán érzem így jól magam, viszont ha saját albérletbe költöznék, akkor távol lennék a hathatós segítségtől, és azzal ijesztgetnek, hogy egy kismamának "nem szabad" egyedül lennie, mert "bármi történhet", és akkor nincs aki segítsen. Nem tudom, tényleg így van, ennyire "para" állapotosan egyedül lenni? Veszélyes? Az is igaz, hogy azt a pénzt amit külön albérletre költenék, a gyerekre is költhetném, és emiatt egy kicsit lelkiismeretfurdalásom lenne. Viszont, ha elmennék, akkor is kb a gyerekre költeném, hiszen valahol az anyu nyugott és kiegyensúlyozott lelkiállapota kb éppen olyan fontos a gyerek számára, mint hogy meglegyen minden más egyebe, ruha, pelenka, stb... Nem tudom, más ilyen helyzetben hogy döntene, döntött...

2012. jan. 30. 10:03

1/8 anonim

válasza:

Mi az,hogy nem szabad egyedül lenni? És akinek a férje reggeltől estig dolgozik? Az is egyedül van!

Meg akinek nincsenek szülei az is!

Az anyagi része már más! Azt te látod,hogy mennyi pénzed van arra,hogy különköltözz!

2012. jan. 30. 10:05

Hasznos számodra ez a válasz?

2/8 A kérdező kommentje:

Értem én, de éjszaka is? Ha tök egyedül van valaki, akkor nem "szoktak" az utolsó hónapokra segítséget hívni? Rokont, vagy barátnőt, vagy akárkit? Nekem ha azt mondjátok, hogy lehet, én annak csak örülök, de engem idáig még mindenki kb elkönyvelt "felelőtlennek", ha csak a gondolatot felvetettem, hogy különváljak. Szerintetek, ez egyáltalán normális igény a részemről, vagy örüljek neki, hogy úgy van ahogy van, és van segítségem. Ti hogyan döntenétek ilyen helyzetben???! Vagy csak én vagyok ilyen "emancipált"?!

2012. jan. 30. 10:24

3/8 anonim

válasza:

Úristen! A te gyereked/te felelősséged! Én a helyedben külön mennék, így is-úgy is tudsz tőlük segítséget kérni. Nekem anyukám az első két hétben minden nap jött segíteni, aztán belejöttem a napi rutinba.:) Jah és egyedülálló barátnőt, testvért is áthívhatsz segíteni az első napokban, de ehhez nem kell együtt élni!

2012. jan. 30. 10:36

Hasznos számodra ez a válasz?

4/8 anonim

válasza:

Csakis külön. Miért? Mert az a legegészségesebb, így nem szól bele senki, hogy mit hova tegyél, mit hogyan csinálj. Ha segíteni kell, úgyis mennek. Miért ne lehetne akár az utolsó időben egyedül lenni? Egy gyerek nem repül csak úgy ki, főleg nem elsőre. Telefonod van, segítséget kérsz ha szükség lesz rá. A babával pedig sosem leszel egyedül, mert mindig lesz nálad valaki aki segítsen. Addig tudsz egy kicsit pihenni, de gyorsan belerázódsz.

Én azt mondom, ha csak a szüleid miatt laksz még otthon, akkor menj nyugodtan külön, semmi bajotok nem lesz!

2012. jan. 30. 10:44

Hasznos számodra ez a válasz?

5/8 anonim

válasza:

Nálunk ma pontosan ez volt a vita téma. :) Én is egyedülálló kismama vagyok és mindenképp külön megyek ha meg lesz a kicsi, de felmerült bennem is ez a gondolat, hogy szülés előtt kellene (33hetes vagyok). Nekem is azt mondta anyukám és a tesóm is hogy ez felelőtlenség! Nem értem miért lenne az, hiszem felnőtt nő vagyok. Remélem neked is és nekem is sikerül dűlőre jutni. :D

2012. jan. 30. 11:00

Hasznos számodra ez a válasz?

6/8 A kérdező kommentje:

Köszi szépen, most nagyon megnyugtattatok, hogy nem én vagyok a hülye... Igy kell, hogy legyen bátorsagom hozzá, hogy anyagilag is a sarkamra álljak, majd azért dolgozom többet (otthonról), hogy együtt lehessek a gyerekemmel csak mi magunk. Eddig csak a riogatások miatt nem estem neki a "B" tervnek, nem akartam rosszat a gyereknek, és felelőtlen szülő lenni. De ha egyedül sem vagyok az, akkor hajrá van nekem is :).... Olyan jó lesz, nagyon úgy érzem, hogy csak így lehetek boldog... :) Köszi szépen!

2012. jan. 30. 11:01

7/8 A kérdező kommentje:

Hát tessék kedves utolsó, akkor mégsem én vagyok így egyedül... Engem a hideg kiráz attól a gondolattól, hogy ne egy saját fészekbe vigyem haza a kicsit a kórházból, ahol nyugodtan együtt lehetek vele, és senki nem szól bele a legynagyobb jószándékkal. Azt viszont csak úgy tudom megoldani, ha szülés előtt alakítom ki a fészket. Másképp nem megy. Utána már minden olyan... álmos. :) Arról nem is beszélve, hogy addig is szeretnék egy kicsit ráhangolódni a gyerekre is, a szülésre is, ha erre nincs lehetőségem, és csak úgy "belepottyan" az életembe, az egy kicsit "para". De engem meg pl. éppen azért (is) óvnak az egyedülléttől, merthogy szülés előtti, utáni depresszió, meg ilyenek..... Hát nem mondom, szerintem éppen akkor leszek depi, ha nem nem maradhatok egyedül a "kis családommal" az életemnek kétségtelenül legfontosabb és legszemélyesebb időszakában.

2012. jan. 30. 11:10

8/8 Katucika0912

válasza:

Hali ,én is egyedül voltam , mert hogy a párom dolgozott reggeltől estig ! Mi úgy oldottuk meg , hogy a barátnőm kapott lakáskulcsot , és a párom többször felhívott napközbe ! A terv az volt , ha nem veszem fel a telefont , legyen aki a szomszédból átugrik és azonnal be tud jönni ! Hála az égnek semmi baj nem volt ! Ha megteheted (anyagilag), hogy külön legyél , én mindenképp azt tenném ! Segítségre szükséged lesz , mikor megszülsz , de ha ilyen rendesek a szüleid, akkor majd anyud megy segíteni !

5 hós kislány anyukája ! Szép , és jó várandóságot , aztán meg jó babázást !

2012. okt. 30. 05:54

Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Terhes vagyok. Agond az, hogy ha megtartom (arra hajlok) akkor kb csak a páromra számithatok, a szüleimre gyakorlatilag nem, ugy érzem egyedül vagyok. Mit csináljak?

Gyermeket várok, de nem szeretem már az apját. Kérdés: ne féljek, hagyjam el, szüljem meg egyedül és keressek egy nekem valóbb társat, aki szereti majd a gyereket?

Ha férjnél vagyok de egyedül fogom nevelni a gyermeket, mert a férjem elhagyott a terhesség alatt, de nem váltunk el hivatalosan, kaphatok-e emelt családit és egyéb dolgokat?

Egyedül vagyok a stesszel, vagy mást is kíséri a terhesség alatt?

Terhesség vége felé apa minden nap elmegy veletek egy rövid esti sétára? Lassan már nem merek egyedül kimozdulni, nagyon alacsony a vérnyomásom, azért.

Azt hallottam, hogy a terhesség okozhat olyan tüntetet, mint az epilepszia. Ez igaz, és ha egyedül vagyok, mit csináljak?

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »

Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!