Fiatal anyukák, megbántátok hogy gyereket vállaltatok?

2-es vagyok.

"Azt hittem, érett vagyok a gyermekvállalásra. Nem, nem voltam az."

Ezt kifejtenéd Nekem bővebben,Kedves Utolsó!

Sziasztok!

23 évesen lettem elsőbabás pocakos (tervezett baba volt, 8 hónapja voltunk akkor még csak együtt) férjhez mentem a kicsi fiam apukájához (30 hetesen), akivel most is nagyon szeretjük egymást:) Most december 12-re várjuk a 2. babát (őt is terveztük). Én 25 vagyok, férjem január 1jén lesz 25. Anyagiak nem igazán voltak meg, úgy voltunk és vagyunk vele, hogy ha előszor a karrierrel a házzal és autóval foglalkozunk, akkor nem fogjuk megélni azt, hogy nagyszülők legyünk.

S 13-as Te mindig is ilyen "Anyatípus" voltál? Nagy családot tervezgettél kislánykorod óta stb...? Vagy ez a dolog,ha csak úgy jön is,akkor is bele lehet "rázódni"?

Köszi!:)

Szia! Régi kérdés,de válaszolok.

Nem bántam meg,de azért meg van a böjtje anyagai téren.

20 évesen szültem az első gyermekem,3 hónapos volt,amikor levizsgáztam. Veszélyeztetett terhességem ellenére dolgoztam 1 évet a gyakorlati része miatt a szakmának (állómunka),havi 14 ezer ft-ért. Ezután persze semmi nem járt,gyed és társai nem igényelhetők. A férjemmel pedig külön kasszán vagyunk a kezdete óta. A második gyermek 3 és fél múlva érkezett,terhesség alatt nem kaptam semmit,próbáltam elhelyezkedni,sikerült is,de két hét után elkezdtem vérezgetni,így ott hagytam.

Most várjuk a harmadik babát,köztük kb 5 év különbség lesz. 2 hónap híján majdnem elvégeztem egy tanfolyamot ez idő alatt,de sajnos méhenkívülivel kórházba kerültem (ennek fél éve),elég speckó eset volt,nem tudtam befejezni a tanfolyamot. Alkalmi takarítós munkáim voltak,bejárónő voltam feketén.

Most pedig a vírus miatt és a két meglevő gyerkőc miatt nem tudok/tudtam elhelyezkedni.

Csak azt szeretném mondani,hogy nagyon rossz ebben a kiszolgáltatott helyzetben lenni anyagilag. Ha szeretnék valamit a gyerekeknek vagy magamnak,nem vehetem meg,nem telik rá. Borzasztó érzés. Úgy meg van mindenünk,de sok dolgot nem engedhetek meg magamnak és a gyerekeknek,amire a férjem nem hajlandó kiadni,én viszont vágyom rá.

Azt tanácsolnám,hogy első gyermek előtt mindenképp legyen munka vagy megfelelő anyagi háttér a nő részéről (is).

Nálunk ezzel a babával le is zárul a történet. Remélem,hogy ezt követően majd könnyedén munkába tudok állni és végre költekezhetek én is.

A másik pedig,hogy nagyon nem könnyű gyerekek után munkába állni úgy,hogy nincs pl. nagyszülői segítség,férj pedig szintén nem tud segíteni,mert 12 órázik. Részmunkaidős állást nehéz találni sajnos,de nálam más nem is jöhetne szóba a gyerekek iskolába,oviba vitele,hozatala miatt.

Végülis még van vissza sok-sok év nyugdíjig,nemde? Talán van még idő behozni a "lemaradást".