7+2hetes terhes vagyok és ma délelőtt volt egy kis vérzésem mi lehet az oka?

Szia,én ilyen babavárós könyvben olvastam,hogy akkor amikor eredetileg megjönne érdemes óvatosnak lenni,mert nagy a vetélés kockázata.Bár az első 12 hétben amúgy is de állítólag ilyenkor mégnagyobb.nekem azokba a hetekbe csa görcsölt a hasam,de vér nem volt.

Sürgősen doki,aztán inkább pihenj és ne bicajozz ha ilyenek vannak nálad!

Sajnálom..együtt érzek veled,engem 3 hete műtöttek mert sajnos elhalt a babám.szörnyű ez tudom :(

Szerintem majd egy gyógy küret azért mindenképpen kell majd.

Legyél erős! :(:(:(

Nekem júliusban volt .. 11 hetesen... Mindketten padlóra kerülütnk a párommal.. de aztán viszonylag hamar összeszedteük maguknkat. "Szerencséd" a szerencsétlenségbe, hogy már ma megcsinálják. Nekem egy pénteki napon állapították meg, és keddre kellett a műtétre mennem. Merthogy semmi panaszom nem volt. Én nem vérzetem semmit, nem is görcsöltem. Örültem, hogy megyek a szinte 12 hetes UH-ra, mert 11+5 napos voltam . . Na én azt hittem abban a 4 napban, hogy megbolondulok. Volt sírógörcsöt kaptam, és legszívesebben kivágtam volna a hasamból... Borzasztó érzés volt, azzal a tudattal lenni 4 napig, hogy egy halott magzat van bennem. Szóval egyszóval tudom leírni: örjítő volt. :( Akkor úgy érzetem, hogy ezen sosem fogom túltenni magam. DE túltettem, s ebben sokat segített, hogy mielőtt ez történt sokat olvastam már a lélek útjáról. Leegyszerűsítve: a lélek 3-4 hónapos kora között "költözik" a testbe (rengeteg bizonyíték van rá, de ez külön és hosszabb lélegzetű dolog). Nekem pedig meggyőződésem, hogy magát azt a kisembert aki jött volna nem veszítettük el. Merthogy akkor a magzat még csupán egy fizikai "sejt halmaz" -bocs nem tudom másképp megfogalmazni.. Úgyhogy úgy voltam vele "Olyan mint az anyja, mindenhonnan elkésik, felugrott a "buszra" amikor az már elindult, de leesett róla. :) Majd jön a következő járattal.. :)" Engem maga a műtét meg az előtte levők viseltek meg. DE nem fizikalilag, attól ne félj!0 Azzal "semmi gond" nem volt, hanem lelkileg... Gyűlölök nőgyőgyászatra menni, egyszerűen úúútálom.. (ha hiszed ha nem, mielőtt jött volna a baba 6 évvel azelőtt voltam utoljára. A rákszűrést más módon végeztettem, más gondom meg nem volt.) És az , hogy 10 ember a széttet lábaim körül.. Na nekem ez volt az elevenem... nekem ezen is túl kellett tennem magam .. mert amit nem viselek, az a "kiszolgáltatottság érzés".. sokakat ez egyáltalán nem zavar, de én olyan pánikrohamot kaptam, hogy nem vártak elaltattak a fenébe.. jó gyorsan, mert sírógörcsöt kaptam, levegőt meg nem a zihálálástól.. persze erre rátett egy lapáttal maga az ok, de szal szörnyűen érzetem magam.. utána másfél -két hétig olyan rémálmom volt, hogy ki vagyok terítve, kikötözve, és a műtét előtti pár perc csak... na .. hagyjuk. De sztem ilyen elmebetegen csak engem érint egy ilyen. Hiszen tudom, ogy az orvos értem van, meg a műtős fiú is, meg mindenki, de .... bbrrrr... na hagyjuk is.

De a fenitekből adódóan, ahogyan én is vallom a lélek útját, így biztos vagyok benne , hogy Ő nem halt meg.

Sőőőőt ha végre le akar születni, akkor most jön. :)

elvileg: 5+1khm

de majd örülünk ha kijövünk a 12 hetes UH-ról vagy leginkább ha a kezembe lesz...

Kitartás! Az első pár nap nagyon rossz, de mint minden az is ELMÚLIK! Sok-sok lelkierőt kívánok!