Anyukák! írnátok nekem a terhességetekről? Milyen volt?

Szia, én még várandós vagyok, de ha nem baj leírom az eddig tapasztaltakat :-D

Hál istennek nagyon szerencsések vagyunk, mert az első próbálkozós hónapban sikerült a baba. Nem is gondoltam rá, hogy ilyen hamar, pedig volt egy-két tünetem, de álmomban nem gondoltam, hogy ez már a mi kicsikénk, mert előtte mindig az volt a dilim, hogy biztos nem jön össze, meg majd sokat kell érte küzdeni stb.stb. Külföldre mentünk mikor megcsináltam a tesztet, és azt hittem elájulok mikor megláttam a két csíkot a mosdóban, alig tértem észhez, pedig vártuk a kicsit, de engem sokkolt, hogy ott van a két csík, és tényleg lesz babánk, előtte csak képen láttam pozitív tesztet. :-D Elképzeltem sokszor, hogy fogom a férjemnek elmondani, milyen romantikusan, de ebből nem lett semmi :-D mert kirohantam a wc-ből, és azonnal mondtam neki, hogy babánk lesz. Azt hitte először, hogy viccelek, de nagyon örült. Az út további részében csak erről beszélgettünk, és az első sokk után (úr isten szülők leszünk) nagyon boldogok voltunk, és vagyunk is a mai napig. Bár szokta emlegetni, hogy nem gondolta, hogy így tudja meg, apuka lesz, de hál istennek eddig ez a legnagyobb gondunk. :-D

Eddig tökéletes a várandósságom, az első két hétben volt enyhe hányingerem, görcsölt a hasam, de kb. ennyi. Azóta az ég világon semmi problémám nem volt, imádok kismama lenni. Ha nem nőne a pocakom, és nem rugdosna a mi kicsikénk, fel sem tűnne, hogy babát várok.

Remélem valamennyire tudtam segíteni, és bocs, ha hosszú lett.

21 hkm