Történt olyan veletek h a háziállat miatt gyült meg a bajotok a védőnővel vagy a gyerekorvossal?

Szia! Nekünk tengerimalacunk volt, hatalmas nagy kétszintes ketrecben lakott. A ketrec mérete miatt a földön volt a helye. Amikor először jött a védőnő, kicsit meglepődött, mert nem vette észre, csak hirtelen meghallotta a hangját. Nem mondott semmi rosszat, hogy tűntessük el, vagy bármi bántót.

Aztán megszületett a babám, és én döntöttem úgy (enyém volt már a megismerkedésünk előtt is), hogy elajándékozzuk egy kisfiúnak. Most, hogy a fiam már egy éves, és látom miket csinál, úgy érzem jól döntöttem, mindenki szempontjából. A fiam jelenleg minden tiltás ellenére bepróbálkozik a konnektorral, biztos a ketrecbe is mindig nyúlkálna. A kis malackám, viszont ezt az állandó nyúzást már nem tolerálná, aminek harapás lenne a vége. És még sorolhatnám. Nagyon sajnálom, hogy meg kellett válnom tőle, de ma már nem bánom, hogy így döntöttem!

Bár ha nekem kutyám lenne, azt soha nem adnám oda senkinek sem, bárki bármit mondhatna. (de az is igaz, hogy én a kutyámat a kertben tartanám, nem lakásban)

Nekünk görényünk van. A védőnő azt mondta, hogy semmi gond nincs a háziállat tartással, ha tisztán van tartva.

Ezt védőnője, orvosa válogatja, szerintem attól is függ, hogy annak van e v-mi állata vagy szereti e az állatokat.

Más emberek koszosabbak és bűdösebbek mint az állatok és mégis gyerekeik vannak! Törvényesen nem szólhatnak miatta, ha állatot tartasz, csak megjegyezhetik, ha nekik nem tetszik. A babának semmi baja nem lesz attól, hogy állat van a lakásban, csak figyelni kell, hogy ne lógjanak egymás szájában:)