Kismamák ti mit gondoltok? Csak én kapok agybajt?

Attól függ ki mondja. Ha olyan akinek még nincs gyereke,az érthető,hiszen nem érett az anyasàgra. Ha meg olyan aki szült,akkor miért nem kért csàszàrt elsőre is?! Vagy azért mégse volt annyira rossz? Az meg tény,hogy megvàltozik a tested,ha tetszik,ha nem.

Hagyd figyelmen kìvül,ennyit tehetsz. Az orvos felfogadàsa meg mindenkinek a magànügye( nem mintha a szülés nem az lenne), de pl én sosem fizettem tethesgondozàsért,sima sztk-s rendelésre jàrtam,mégis maximàlisan elégedett voltam és vagyok mai napig. Mìg egy két baràtnőm és ismerősöm jól megjàrta magànban. Nem a pénz,hanem az ember szàmìt. Aki normàlis az pénz nélkül is az lesz,aki nem annak meg mindegy,hogy mennyit fizetsz,akkor sem lesz az.

Sem a libidómmal, sem az orgazmuskészségemmel nem volt gond szülés után, alig bírtuk kivárni a 6 hetes önmegtartóztatás végét.:-) A férjem se panaszkodott, pillanatok alatt össze is hoztuk a kistesót.

Nem szeretem az ilyen vészmadárkodó, észosztó "barátnőket", a gyerek véres meg büdös?? - komolyan, az eszem megáll. Annál csodásabb dolgot, amikor a hasadra fektetik a kicsit, és ott elhallgat, megnyugszik, érzed a kis szíve dobogását...Aki inkább császárt választ mindenféle orvosi indok nélkül, fogalma sincs, mit hagy ki.

A libidómat a hormonváltozások ingatták meg, amíg szoptattam, az orgazmus-készségem még jobb, mint előtte, a "kitágulás" átmeneti volt és rövid ideig tartott, ha intimtornáztam volna, még gyorsabban regenerálódott volna minden. A szülési fájdalomról nekem az a tapasztalatom, hogy ha nem fél az ember a fájásoktól, hanem valahogy együtt tud működni a testével, akkor nagyon jól működnek a szervezet saját fájdalomcsillapító hormonjai, végig az elviselhető szinten tartják a fájdalmat. Nyilván, ha komplikációk merülnek fel, és az orvos is ideges, a kismama is, akkor a fájdalom egészen elviselhetetlen lehet, hiszen rettegés kíséri.

Az újszülött, magzatmázas babám illatát sosem fogom elfelejteni, minden, csak nem büdös, de semmihez sem fogható illata van. Véres, igen. A szeretkezésnél meg testváladékok vannak, attól sem undorodtunk, igaz:)?

Való igaz, a gátsebem kemény egy hétig nagyon-nagyon fájt, rosszabb volt a szülésnél. De az egy hét elmúlt, utána nem is emlékeztem rá, milyen volt. Másnak pedig még ennyi gondja sincs vele (és persze van olyan, akinek sokkal több).

Még a testem változásairól: 20 kg-t híztam a terhesség alatt, ebből 9 lement, mire hazaértem a kórházból (3 nap), a babám 7 hónapos korára pedig 3 kg-val voltam kevesebb, mint teherbeesés előtt, gyakorlatilag a lánykori alakomat nyertem vissza. Semmit nem csináltam, nem tornáztam, csak szoptattam igén szerint, emellett annyit és azt ehettem, amit nem szégyelltem. Tudom, hogy nem mindenkinél megy így, de egyáltalán nem törvényszerű a negatív változás. Mellesleg a cicim nagyobb lett, sokkal nagyobb lett az önbizalmam, a bőröm tartósan megszépült (azelőtt nagyon mitesszeres voltam, azóta egy mitesszerem sem volt). A hasamon maradt néhány gyöngyházfényű csík, de olyan halványan, hogy nekem is keresnem kell, igaz, nagyon fehér bőrű vagyok.

Sokkal nagyobb változás történt, ami a világhoz való hozzáállást és személyiségemet illeti, sok mindent csinálok és mondok, amitől régebben kirázott a hideg, ez lehet bizonyos nézőpontból negatív változás is, de ennek megint semmi köze a szülés mikéntjéhez, mint ahogy a többi fent említett dolognak sem sok.

Kettes! Úgy felröhögtem, hogy kiköptem a reggelimet! :-) Kész ez a babakekszes beszólás! Ez szállóige lesz itt a gyk-n! :-)

Én nem kaptam agybajt az ilyenektől. Én az orvosomra és a szülésznőmre hallgattam szülés témában. Én magamtól rettegtem a hüvelyi szüléstől és annak következményeitől. Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy gyerekként sérült a hüvelyem és a végbelem, műteni kellett, ami sajnos hegesen gyógyult, így nekem okozott problémát szexnél és tartottam tőle, hogy szülésnél szakadni fog. Végül nem volt semmi gond, gyors és könnyű szülésem volt. A szex pedig nekem sokkal jobb azóta. Oldódtak a hegek a szakemberek szerint, azért a változás. Emellett jó értelemben véve érzékenyebb is lett a hüvelyem, sokkal intenzívebb orgazmusaim vannak és olyan dolgokat tapasztaltam meg, amiket előtte sohasem. A férjem is örül a változásoknak, sokkal jobb lett a szexuális életünk, örül neki, hogy én is jobban el tudom engedni magam, mert nem fáj a szex. Tágabb sem lettem, mondjuk ebben szerepet játszhat az is, hogy a régi sérülések miatt én már évek óta intimtornázok, terhesség alatt is csináltam, sőt utána is már az első nap jött a gyógytornász és mutatta, hogy mit szabad már a friss gátsebbel is, mit nem, hogyan építsem fel a gyakorlatokat szépen, fokozatosan a gyerekágy alatt. A fogadott orvos nem fogadása miatt sem szólok be senkinek, az ő dolga. De azt nem szerettem, amikor nekem szóltak be, hogy én miért fogadok (az ismerőseim nagy része olyan városban él, ahol nem lehet dokit fogadni, így ebben némi irigységet is éreztem néha). Nekem nagyon-nagyon fontos volt, hogy olyan orvos legyen ott, aki tisztában van az előzményekkel, tudja, hogy hol vannak a hegek, amik szakadhatnak, aki tudja, hogy rettegek minden nőgyógyászati dologtól, hogy nem azért magas a vérnyomásom, mert baj van, hanem mert nőgyógyász fóbiám van és még hosszan sorolhatnám. De mint mondtam, nekem aztán nyolc, hogy más hogyan csinálja.

:O

"császárt követelni"??? És mégis hogyan aakrják követelni? Én körberöhögném az ilyen barátnőt...

Én nem fogadtam orvost, mindkétszer ügyeletesnél szültem. Nem bántam meg, teljesen aranyosak, normálisak voltak.

Nem lett gáz ott lent semmi, első szülésnél volt egy 3 öltéses gátmetszés, a másodiknál semmi. Tök ugyanolyan lent, mint szülés előtt. A szexszel sincs semmi baj.

A gyerek véres és büdös??!!! Ok, véres meg minden, de ha császárral veszik ki, akkor is csupa "maszat" az a szerencsétlen gyerek... Jaaa és megfürdetik, tisztán és illatosan kapja meg az anyuka, nem neki kell tisztára nyalni, mint a macskának...

Atya ééég!!!!

Örülök, h te ilyen pozitívan állsz az éegészhez és nevetsz rajta. :) Ezen csak nevetni lehet...